Elhunyt Kádár Béla, a rendszerváltás utáni magyar gazdaságpolitika meghatározó alakja
Gyászhír rázta meg a magyar tudományos és közéleti életet: életének 93. évében elhunyt Kádár Béla, Széchenyi-díjas közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Neve hosszú évtizedeken át összeforrt a magyar gazdaságpolitika, a külgazdasági stratégia és a tudományos gondolkodás alakításával.
A magyar gazdasági közélet egyik meghatározó szereplője távozott
Kádár Béla a rendszerváltás utáni időszak egyik fontos gazdaságpolitikai szereplője volt. Az Antall József vezette kormányban, majd később a Boross-kormányban is a külgazdasági területért felelős miniszterként dolgozott 1990 és 1994 között.
Munkássága nemcsak a politikában, hanem a tudományos életben is kiemelkedő volt. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként, közgazdászként és kutatóként is maradandó nyomot hagyott maga után.
A Magyar Nemzeti Banktól az akadémiai pályáig
Kádár Béla 1956-ban szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Magyar Nemzeti Bankban kezdte szakmai pályafutását. Már korán a gazdasági folyamatok mélyebb összefüggései felé fordult az érdeklődése.
1965-től az MTA Afroázsiai Kutatóközpontjában dolgozott, később pedig a világgazdaság kutatása került a munkája középpontjába. 1972-ben az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében a fejlett tőkés országok osztályának vezetője lett, majd 1988-tól az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatójaként tevékenykedett.
Miniszterként a rendszerváltás utáni időszakban is kulcsszerepet kapott
Az 1990-es parlamenti választásokat követően megalakult Antall-kormányban az újonnan létrehozott Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetőjévé nevezték ki. Ezt a tisztséget később a Boross Péter vezette kabinetben is betöltötte.
Az 1994-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei területi listájáról szerzett mandátumot, így országgyűlési képviselőként is folytatta közéleti munkáját. Bár 1998-ban már nem jutott be újra a parlamentbe, szakmai befolyása ezt követően sem csökkent.
Nemzetközi és tudományos téren is jelentős örökséget hagyott maga után
Kádár Béla 1998 és 1999 között a Magyar Export-Import Bank Rt. elnöke volt, majd 1999 és 2003 között Magyarország OECD melletti állandó képviseletét vezette. Ugyancsak 1999-ben választották meg az MNB Jegybanktanácsának tagjává, később pedig a monetáris tanács munkájában is részt vett.
1999 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként is dolgozott, miközben tudományos pályája tovább erősödött. Kutatási területei között kiemelt helyet foglalt el a gazdasági és ipari fejlődés, a nemzetközi munkamegosztás, valamint a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata.
1970-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1980-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett, 2001-ben az MTA levelező tagjává, 2007-ben pedig rendes tagjává választották.
Egy sokoldalú életpálya végére került pont
Kádár Béla életútja jól mutatja, hogyan fonódhat össze a tudomány, az államigazgatás és a gazdaságpolitika egyetlen, kiemelkedő pályában. Halálával a magyar közgazdasági és közéleti élet egy meghatározó, nagy tekintélyű alakját veszítette el az ország.
Ön hogyan emlékszik Kádár Béla munkásságára és szerepére a rendszerváltás utáni Magyarország életében?
