Ruszin-Szendi Romulusz a paksi atomerőműnél zajló rendkívüli munkálatok helyszínéről jelentett be fontos fordulatot. A tájékoztatás szerint a Duna visszaduzzasztását szolgáló műtárgy építése olyan tempóban halad, hogy a korábban elsüllyesztett bárkákat már a jelenlegi helyükről is ki lehet emelni. Ez különösen jelentős fejlemény, hiszen még néhány nappal ezelőtt éppen ezekkel a bárkákkal próbálták meg biztosítani azt a néhány plusz centimétert, amely az atomerőmű működése szempontjából létfontosságú volt.
A honvédelmi miniszter pénteki videójában, a kövekből épülő vízi műtárgyon állva arról beszélt, hogy a munka folyamatosan, jó ütemben zajlik. Ruszin-Szendi elmondta: a jobb és a bal part felől eddig elkészült építmény már hatékonyabban duzzasztja vissza a Dunát, mint a bárkák, így azok eredeti szerepére egyre kevésbé van szükség.
A bárkákat nem viszik messz, mostantól dolgozni fognak velük
A két bárka története ugyanakkor ezzel nem ér véget, csupán teljesen más feladatot kapnak. A miniszter szerint kivonják őket a duzzasztásból, majd az építkezés során hasznosítják őket, mindenekelőtt azért, hogy a jobb parti, mélyebb vízben segítsék a kövek beszórását. Ez önmagában is jól érzékelteti, milyen gyorsan változott a helyzet rövid idő alatt.
Az elsüllyesztett bárkákra eredetileg azért volt szükség, mert a Duna alacsony vízállása közvetlenül veszélybe sodorta a paksi blokkok működéséhez elengedhetetlen hűtővízellátást. Mostanra azonban az épülő fenékküszöb veszi át egyre inkább ezt a szerepet.
Már több ezer köbméter követ építettek be
A munkálatok nagyságrendje sem elhanyagolható. Ruszin-Szendi csütörtöki tájékoztatása szerint csak a bal oldalon nagyjából 2500 köbméter követ már beépítettek. A katonák ezen az oldalon 194 métert haladtak előre, miközben a jobb parton ennél is jóval több követ kellett felhasználni.
A jobb oldal azért jelent nagyobb kihívást, mert ott mélyebb a víz, így a kőanyag megfelelő helyre juttatása is nehezebb feladat. Éppen ezen a ponton válhatnak ismét hasznossá a bárkák: amit korábban mesterséges akadályként alkalmaztak a víz visszaduzzasztására, az most munkaplatformként gyorsíthatja tovább az építkezést.
Vasárnap éjféltől indulhat a visszakapcsolás
A paksi védekezés valódi tétje természetesen nem önmagában a fenékküszöb, hanem az atomerőmű termelésének helyreállítása. Magyar Péter miniszterelnök szerda este a helyszínről jelentette be, hogy a tervek szerint vasárnap éjféltől ütemezetten megkezdhetik a jelenleg nem működő blokkok visszakapcsolását. Ez fokozatos folyamat lesz, vagyis az erőmű teljes teljesítménye nem egyetlen lépéssel áll vissza.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint, ha minden a tervek szerint alakul, jövő csütörtökre vagy péntekre ismét teljes kapacitással működhet a paksi létesítmény.
Augusztus elején még egészen máshol tartottak
A mostani fordulat súlyát jól mutatja, hogy augusztus elején a rendkívül alacsony dunai vízállás miatt több blokkot is le kellett állítani. Augusztus 2. óta csak a 2. blokk két turbinája üzemel teljes kapacitással, miközben a többi egység termelése kiesett.
Paks esetében a Duna nem pusztán a környezet része: a folyóból érkezik az atomerőmű turbináinak működéséhez szükséges hűtővíz. Ha a vízszint túlságosan alacsonyra süllyed, a blokkokat biztonsági okokból nem lehet a megszokott teljesítményen működtetni, ezért az augusztusi apadás közvetlen energiatermelési problémát okozott.
Ezért kellett rendkívüli megoldáshoz nyúlni
A kormány augusztus 12-én döntött arról, hogy az atomerőmű közelében fenékküszöb épül a Dunán. A kövekből kialakított vízi műtárgy feladata az, hogy visszaduzzassza a folyót, és ezzel megemelje a vízszintet az erőmű hűtését kiszolgáló vízkivételi mű térségében.
A munkálatok során az elsüllyesztett bárkák átmeneti segítséget nyújtottak, amíg maga a fenékküszöb nem érte el a megfelelő készültségi szintet. Ruszin-Szendi pénteki bejelentése gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a szakasz mostanra megvalósult: a félkész műtárgy már a bárkák nélkül is erősebben képes visszaduzzasztani a folyót.
A legkritikusabb időszakon túljuthattak
A történet néhány hét alatt látványosan fordult át: előbb blokkokat kellett leállítani az apadó Duna miatt, majd katonák, szakemberek és nehézgépek jelentek meg a folyóban, most pedig már az atomerőmű újraindításának ütemezéséről beszél a kormány. A vízszint a munkálatok eredményeként emelkedett a vízkivételi műnél, a fenékküszöb pedig egyre nagyobb szerepet vállal a szükséges duzzasztásban.
A védekezés végét ugyanakkor még korai lenne kimondani, hiszen az építkezés tovább folytatódik, és az erőmű teljes kapacitásának visszaállítása is csak a következő napokban történhet meg. A pénteki bejelentés azonban már egyértelműen új szakaszt jelez: most először nem arról szólnak a hírek, hogy melyik turbinát kell még lekapcsolni, hanem arról, hogy melyiket lehet hamarosan újraindítani.
