Nemcsak az számít, ki kap többet a 2027-es költségvetési tervek szerint, hanem az is, kinek az elvárásai maradnak teljesítetlenül. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint Magyar Péter bejelentéseiben az előnyös intézkedések kerültek előtérbe, miközben a hátrányosan érintett csoportokról kevesebb szó esett.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én a parlamentben ismertette a következő év költségvetési terveit. Nagy Attila Tibor az Indexen közzétett értékelésében a bejelentések kommunikációját és egyes elosztási döntéseket is bírált. Az elemző közlése szerint a miniszterelnöki beszéd 127 percig tartott, az ellenzéki reagálásra pedig nyolc perc jutott.
Az anyák adómentességénél két fontos korlát is lenne
A kormány október 20-i tájékoztatása alapján az anyák adómentessége nem minden érintettnél maradna meg a teljes keresetre. A tervek szerint 2027-ben havi bruttó egymillió forintig járna a kedvezmény a harminc év alatti anyáknak, a negyven év alatti kétgyermekes anyáknak, valamint a legalább háromgyermekes anyáknak.
Az egymillió forintos határ feletti keresetrész után ezeknek az anyáknak is személyi jövedelemadót kellene fizetniük. Vagyis a bejelentett elképzelés nem a teljes adómentesség megszüntetéséről szól ezekben a csoportokban, hanem arról, hogy felső kereseti határt szabnának neki.
Más helyzetbe kerülnének a negyven év feletti kétgyermekes anyák: a kormány közlése szerint az ő korábban ígért adómentességüket nem vezetnék be. Ez külön döntés a kereseti plafontól, hiszen itt nem egy meglévő kedvezmény felső határáról, hanem az ígért kiterjesztés elmaradásáról van szó.
A családoknak szóló csomagban ugyanakkor más változásokat is bejelentettek. A gyermekek után járó családi adókedvezményt a kormány tájékoztatása szerint változatlanul hagynák, a családi pótlékot pedig megdupláznák.
Béremelést ígérnek, de a lemaradás megmaradna
A közszolgálati fizetésekről szintén október 20-án közölt részletes terveket a kormány. Tájékoztatása szerint 677 milliárd forintot szánnának az állami szektor béremeléseire, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenének. Az egyes területeken azonban nem azonos mértékű emeléssel számolnak.
A szociális ágazat állami intézményeiben átlagosan 17,8 százalékos emelést terveznek, 101 ezer dolgozó számára. A rendvédelemben 84 ezer munkavállalónak átlagosan bruttó 15 százalékkal emelnék a bérét. A közművelődésben átlagosan 10,7 százalékos fizetésemelést jelentettek be.
Ezek ágazati átlagokként közölt számok, nem minden dolgozónak külön-külön megígért, azonos arányú emelések. A kormány saját tájékoztatása is elismeri, hogy a tervezett béremelések elmaradnak az érintett területeken felhalmozódott lemaradástól.
Nagy Attila Tibor a rendvédelmi béremelés kapcsán Pósfai Gábor Facebook-oldalán megjelent elégedetlen hozzászólásokról is beszámolt. Ezek egyes hozzászólók reakciói: belőlük nem állapítható meg sem az összes érintett dolgozó, sem a választók egészének véleménye. Az elemző úgy látja, a kormány számára jelenleg inkább saját választóinak elvárásai jelentenek politikai kockázatot, mint az ellenzék.
Nem csak az emelések mértékét vitatja
Az elemző az iskoláztatási támogatásnál is eltérést állított az ígéretek és a megvalósulás között. Közlése szerint a korábban ígért 700 ezer helyett körülbelül 400 ezer jogosult részesülhetett támogatásban.
A nyugdíjaknál másfajta kifogást fogalmazott meg. Véleménye szerint az alacsonyabb nyugdíjak nagyobb arányú emelése újabb igazságtalanságot teremthet a magasabb nyugdíjra jogosultakkal szemben.
A felsorolt adó- és bérintézkedések egyelőre a 2027-re bejelentett kormányzati tervekhez tartoznak. Az érintett családok és dolgozók számára ezért lényeges különbség, hogy mit helyeztek kilátásba, és mi válik majd végleges szabállyá: a közölt összegek és százalékok még nem végrehajtott változásokat jelentenek.
