Brüsszelben indult el az a tárgyalássorozat, amely hosszú időre meghatározhatja Magyarország helyét és mozgásterét az Európai Unióban. Magyar Péter már az első körben nagy ígéreteket tett: uniós forrásokat hozna haza, és Magyarországot csatlakoztatná az Európai Ügyészséghez. A tét óriási, a politikai üzenet pedig még ennél is nagyobb.
Brüsszelben nyílt új fejezet
Fontos egyeztetésekre érkezett Brüsszelbe Magyar Péter, aki a kétnapos látogatás részleteiről közösségi oldalán is beszámolt. A középpontban az uniós források megszerzése áll, vagyis azoké a pénzeké, amelyek évek óta a magyar közélet egyik legforróbb témáját jelentik.
A kormányfő nem egyedül utazott a belga fővárosba: vele tartott Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter is. A cél egyértelmű: az előkészítő tárgyalások után a magas szintű találkozókon már csak a legfontosabb nyitott kérdések maradjanak napirenden.
Sok ezer milliárd forint lehet a tét
Magyar Péter szerint a választási kampány egyik legfontosabb vállalása volt az uniós pénzek hazahozatala, és most ennek teljesítésén dolgozik a kabinet. Nem aprópénzről van szó, hanem sok ezer milliárd forintról, amely a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság jövőjét is alapjaiban befolyásolhatja.
A kormány álláspontja szerint ezek a források komoly költségvetési mozgásteret adhatnak. Segíthetnek az államadósság kezelésében, új beruházások elindításában, valamint a vállalkozások támogatásában is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az utolsó eurócentért is meg fognak küzdeni.
Erre költhetnék a felszabaduló uniós pénzeket
A brüsszeli tárgyalások egyik kulcskérdése, hogy Magyarország mire fordíthatná a felszabaduló forrásokat. A miniszterelnök szerint jelentős fejlesztések indulhatnának az elektromos infrastruktúrában, a megújuló energiakapacitások bővítésében, valamint a tároló- és kiegyenlítő rendszerek kiépítésében.
Ez azért is lehet különösen fontos, mert a tervek szerint mindez hosszabb távon az áram árának csökkenéséhez is hozzájárulhatna. Ez nemcsak a háztartásoknak, hanem a magyar vállalkozásoknak is komoly könnyebbséget jelenthetne, különösen az energiaigényes iparágak számára.
A csomag része lehet a közlekedésfejlesztés, valamint a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése is. Utóbbi új kedvezményes hitel- és támogatási programokat nyithatna meg, főleg a kis- és középvállalkozások előtt.
Csatlakozna Magyarország az Európai Ügyészséghez
A látogatás egyik legerősebb politikai üzenete az volt, hogy Magyar Péter bejelentette: rövidesen benyújtja Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez Ursula von der Leyennek és António Costának. Ez az elmúlt évek egyik legélesebb politikai törésvonala volt Magyarországon, így a bejelentés súlya messze túlmutat a mostani úton.
A kormányfő szerint ezzel új korszak kezdődhet a korrupció elleni fellépésben. Ennek része lenne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítása is, amely a tervek szerint a közpénzek és a nemzeti vagyon védelmét szolgálná.
Szigor jöhet a vagyonnyilatkozatoknál
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a korrupció minden formájával szemben keményebb fellépésre van szükség. Külön kitért a vagyonnyilatkozatokra is: aki hamis adatot közöl, vagy valamit el akar rejteni, annak a jövőben jóval súlyosabb következményekkel kellene számolnia.
A miniszterelnök szerint a hamis vagyonnyilatkozat akár kétéves börtönbüntetéssel is járhatna. A tervezett szabályozás minden közjogi méltóságra és döntéshozóra vonatkozna, vagyis elvileg senki sem lenne kivétel.
Az egyetemek és az Integritás Hatóság ügye is napirenden van
A brüsszeli tárgyalásokon szóba kerülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok is. Magyar Péter szerint a cél nem az, hogy az egyetemek állami gyámság alá kerüljenek, hanem az, hogy átláthatóbb és modernebb finanszírozási rendszerben működjenek tovább.
Napirenden van az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése is. A kormány jelezte, hogy kész megerősíteni a korrupcióellenes intézményrendszert, ugyanakkor nem támogatna olyan megoldásokat, amelyek szerintük szembemennének Magyarország alkotmányos rendjével.
Ukrajna és migráció: kemény feltételek kerültek az asztalra
Magyar Péter beszélt az Ukrajnával zajló szakértői egyeztetésekről is, amelyek a kárpátaljai magyarság kulturális, oktatási és nyelvi jogainak helyreállításáról szólnak. A miniszterelnök szerint a tárgyalások biztatóak, de áttörésről csak akkor lehet beszélni, ha valódi megállapodás születik.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban világossá tette, hogy Magyarország csak normál csatlakozási eljárást támogatna, gyorsított vagy kivételezett megoldást nem. A kormány álláspontja szerint az első csatlakozási fejezet megnyitásának feltétele a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése.
Az illegális migráció ügyében is határozott üzenet érkezett. Magyar Péter kijelentette, hogy Magyarország megvédi a határait, nem lesznek migránstáborok az országban, és a kormány nem enged szabadon elítélt illegális migránsokat sem.
Óriási a tét Brüsszelben
A miniszterelnök csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel tárgyal, pénteken pedig Ursula von der Leyennel egyeztet. Az asztalon egyszerre van ott az uniós pénzek sorsa, a korrupcióellenes vállalások, Ukrajna ügye, a migráció és Magyarország teljes brüsszeli mozgástere.
Az biztos, hogy Magyar Péter most nem kisebb céllal érkezett Brüsszelbe, mint hogy új alapokra helyezze Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. A legnagyobb kérdés már csak az: mennyi pénz érkezhet haza, milyen feltételekkel, és valóban új korszak kezdődhet-e a magyar gazdaságban?
Ha a vállalásokból valódi megállapodások lesznek, annak nemcsak politikai, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági hatása lehet. Ön szerint sikerülhet hazahozni a forrásokat, és tényleg fordulat jöhet a magyar–brüsszeli viszonyban?
