Dobrev Klára Matolcsy György őrizetbe vétele után nemcsak a volt jegybankelnökről beszélt: a devizahitelesek veszteségeit és a politikai felelősséget is elővette. Miközben a DK politikusa súlyos vádakat fogalmazott meg, az ügyészség egy konkrét értékpapírügylet miatt hallgatta ki gyanúsítottként Matolcsyt, és rajta kívül két másik embert is őrizetbe vett.
A volt jegybankelnököt 2026. október 21-én vették őrizetbe az MNB-ügyben. Dobrev még aznap reagált a történtekre; megszólalásában az intézkedést a Matolcsy hivatali időszakával kapcsolatos politikai bírálataival kötötte össze.
A Központi Nyomozó Főügyészség aznap délután, 16:19-kor adott részletes tájékoztatást az akcióról. A közlemény szerint több helyszínen tartottak kutatást, és bizonyítási eszközöket foglaltak le. A nyomozási lépések tehát nem kizárólag a volt jegybankelnök kihallgatására terjedtek ki.
Dobrev szerint a felelősség túlmutat Matolcsyn
A Nyugati Fény és az Ellenszél beszámolója szerint Dobrev úgy értékelte, hogy az őrizetbe vétel némi elégtételt jelenthet a devizahiteles károsultaknak. A politikus azt állította, hogy devizahitelesek százezrei veszítették el mindenüket, miközben a Matolcsy család meggazdagodott.
Dobrev ennél is tovább ment: ezermilliárdos lopással vádolta Matolcsyt. Ez a politikus vádja, nem jogerős bírósági megállapítás; az ügyészség által ismertetett gyanú egy meghatározott szerződéshez kapcsolódik.
A Nyugati Fény beszámolója alapján Dobrev azt is állította, hogy a történtek nem mehettek végbe a főnök tudta nélkül. Az Ellenszél ezt Orbán Viktor felelősségére utalásként értelmezte. Más személy tudomása ugyanakkor nem szerepel bizonyított tényként az ismertetett ügyészségi tájékoztatásban.
A két lap szerint Dobrev a folytatásról is beszélt: Matolcsyt már börtönben lévőként említette, és további személyek felelősségre vonását várta. A hatóság által közölt intézkedés azonban őrizetbe vétel volt, nem jogerős szabadságvesztés. A politikus kijelentése nem jelentett újabb hatósági intézkedést.
Egy februári szerződés áll a gyanú középpontjában
Az ügyészség szerint egy 2025. február 28-án kötött értékpapír-kölcsönszerződés színlelt volt, és a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezés átjátszását célozta. Ez a nyomozó hatóság által ismertetett gyanú, amelyről még nem született jogerős bírósági döntés.
A főügyészség közlése alapján az ügy egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő feletti kontrollt érint. A feltételezett vagyoni hátrány pontos összegét még nem tudták meghatározni, de a nyomozati értékelés szerint az jelentősen meghaladja az 500 millió forintot. A kezelt vagyon értéke tehát nem azonos a feltételezett kár összegével.
Matolcsy jogi képviselője, Bátki Pál a Telexnek megerősítette, hogy ügyfelét gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. Az ügyészség tájékoztatása szerint a volt jegybankelnök megtagadta a vallomástételt.
Az alapítványi vagyon története 2014-ig nyúlik vissza. A Magyar Nemzeti Bank ekkor hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek több mint 266 milliárd forintos vagyont juttatott. Az alapítványok 2019-es összeolvadásával jött létre a PADME Alapítvány, amelynek vagyona a most ismertetett gyanúban is szerepel.
Másokat is őrizetbe vettek az akcióban
Matolcsy mellett őrizetbe vették a Közép-Európai III. Magántőkealap szerződéskötéskor eljáró képviselőjét, valamint az értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet is. A hivatalos tájékoztatás őket az ügyletben betöltött szerepük alapján, név nélkül azonosította.
A Telex saját értesülése szerint az érintettek között van Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédje, továbbá egy Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető cég vezető tisztségviselője. Ez a személyi-céges kapcsolat a lap értesülése, nem az ügyészség név szerinti közlése.
A több helyszínes akciót a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség segítette. Az ügyészség további két személy ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását is indítványozta.
Az indítvány önmagában még nem jelenti az elfogatóparancs kiadását, ahogyan a gyanúsítás és az őrizet sem jelent bűnösséget: az eljárás érintettjeit megilleti az ártatlanság vélelme.
