Hankó Balázs védője eljárási hibát állított a korábbi kulturális és innovációs miniszter letartóztatása után. Tóth M. Gábor ATV-s megszólalásáról a HírTV 2026. október 2-án számolt be: az ügyvéd szerint késve kapta meg a letartóztatási indítványt. Az ügyészségi szóvivő az iratátadás körülményeit másként magyarázta. Abban is ellentmondanak egymásnak a közlések, hogy Hankó kért-e engedélyt sajtónyilatkozatra, és azt elutasították-e.
Egyórás szünetet biztosítottak az iratok megismerésére
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája október 1-jén egy hónapra elrendelte Hankó Balázs és társa letartóztatását. A volt minisztert bilincsben, vezetőszáron kísérték a bíróságra. A Telex helyszíni beszámolója szerint Hankó és védője az ülés során többször kijött a teremből, majd visszatért, hogy a döntés előtt áttanulmányozhassák az ügy iratait. A nyomozási bírói ülés nem volt nyilvános, azon a sajtó munkatársai nem vehettek részt.
Az Index tudósítása szerint egy órára megszakították az ülést. A lap Bodó Marianna ügyészségi szóvivő tájékoztatását ismertetve arról számolt be, hogy a gyanúsítottnak és a védőnek meg kell ismernie a letartóztatási indítványt megalapozó nyomozási iratokat, ezért időt biztosítottak a felkészülésre. A helyszíni időrend szerint Hankó és ügyvédje 11 órakor ismét bement az ülésterembe.
Az MTI részletesebb ügyészségi magyarázatot is közölt. Bodó Marianna azt mondta a hírügynökségnek, hogy a terjedelmes dokumentációt előzetesen a másik gyanúsított ügyvédjének adták át, aki azt nem továbbította Hankó védőjének. A szóvivő szerint a nyomozási bíró ezért biztosított egyórás szünetet az iratok áttanulmányozására. Ez az ügyészség képviselőjének magyarázata, nem az iratküldés szabályszerűségét eldöntő bírósági megállapítás.
Tóth M. Gábor a HírTV által ismertetett televíziós megszólalásban viszont az ügyészség késedelmes indítványküldését kifogásolta. A felkészülési szünet megtörténtét a helyszíni beszámolók alátámasztják, de ebből önmagában nem következik, hogy a bíróság eljárási szabálysértést állapított meg. Az ügyvéd állítása és a szóvivő magyarázata közötti különbséget ezért nem lehet valamelyik fél javára eldöntött tényként bemutatni.
Eltérő állítások a sajtónyilatkozatról
A bíróságról távozó Hankó Balázs azt állította az újságíróknak, hogy az ügyészség nem engedte nyilatkozni. A kijelentés elhangzását az Index és a Telex helyszíni tudósítása is rögzítette. Ez azt igazolja, hogy a politikus ezt mondta, nem pedig azt, hogy valóban született nyilatkozattételt megtiltó ügyészségi döntés.
Bodó Marianna a Telexnek azt közölte, hogy az ügyészség nem tiltotta meg a nyilatkozattételt, hanem Hankó nem kérvényezte azt előzetesen. Az MTI beszámolója szerint a szóvivő úgy fogalmazott: az ügyészséghez nem érkezett ilyen kérelem; ha érkezik, azt elbírálják. Tóth M. Gábor ezzel szemben a HírTV tudósítása szerint azt állította, hogy védence kérte az engedélyt, az ügyészség pedig elutasította.
A két változat között érdemi ellentmondás van. A vizsgált beszámolók nem közlik a vitatott kérelmet vagy az esetleges elutasító döntést. Ezek nélkül nem állapítható meg, melyik leírás pontos. A vita ezért nem foglalható össze sem bizonyított ügyészségi tilalomként, sem bizonyítottan elmulasztott kérelemként.
A mentelmi jog felfüggesztésétől a letartóztatásig
Az eljárás nyilvánosan dokumentált előzménye, hogy a Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én bejelentette: indítványt tett Hankó Balázs országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az Országgyűlés szeptember 28-án megszavazta a felfüggesztést. A volt minisztert még aznap este őrizetbe vették, majd október 1-jén döntött a bíróság a letartóztatásáról.
A védelem már az őrizetbe vétel napján vitatta a szabadságelvonás szükségességét. Tóth M. Gábor szeptember 28-án a Telexnek azt mondta, hogy aznap reggel írásban tájékoztatta az illetékes főügyészséget ügyfele tartózkodási helyéről, és jelezte, hogy idézésre bármikor megjelennek. Az ügyvéd szerint Hankó esetében nem állt fenn a letartóztatás egyetlen különös oka sem. Ez a védelem álláspontja volt; a bíróság később helyt adott az ügyészség letartóztatási indítványának.
Mit állít az ügyészség az NKA-támogatásokról?
A büntetőeljárás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaihoz kapcsolódik. Az ügyészség gyanúja szerint a támogatási döntések egy részénél a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól, és a forrásokat nem a meghatározott kulturális célokra, hanem választási kampánykiadásokra, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordították. Ezek a nyomozó hatóság állításai, nem jogerősen megállapított tények.
Az Euronews az ügyészségi tájékoztatást ismertetve azt írta, hogy a gyanú 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetet érint, az állított vagyoni hátrány pedig 17,3 milliárd forint. A lap szerint Hankó tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy jogszerűen járt el. Tóth M. Gábor a HírTV által ismertetett megszólalásban ugyancsak vitatta a gyanúsítás alapját: védői álláspontja szerint nem sértettek meg vagyonkezelői szabályt.
Az október 1-jei ügyészségi közlemény különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanújáról szólt. Hankó mellett egy másik gyanúsított egyhavi letartóztatását is elrendelték. Az Index őt Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkárként nevezte meg; az ügyészségi közlemény név nélkül említette.
Fellebbezés és politikai reakciók
Az ügyészségi tájékoztatás szerint a bíróság a szökés, az elrejtőzés és az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélye miatt rendelte el a letartóztatást, és enyhébb kényszerintézkedést nem tartott elegendőnek. A gyanúsítottak és védőik fellebbeztek. Az október 1-jei közlés a jogorvoslat elbírálásának fórumaként a Kecskeméti Törvényszéket jelölte meg. A letartóztatási végzés nem büntetőítélet, és nem jelenti a bűnösség megállapítását.
A HírTV politikai reakciókról is beszámolt: Magyar Péter egy lehetséges börtönfrakcióra utaló megjegyzést tett, Tuzson Bence pedig koncepciós eljárásnak nevezte a történteket, és későbbi felelősségre vonást helyezett kilátásba. Ezek politikai értékelések, nem bizonyítékok. Az ügyvéd kifogásairól szóló beszámoló október 2-án már megjelent, ezért az október 4-i importcím „most” fordulata nem indokolja új bejelentésként bemutatni a történetet.
