Hatalmas vízügyi beavatkozás készül a Paksi Atomerőmű közelében. A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt egy víz alatti fenékküszöb kialakítását kezdték előkészíteni, amely a tervek szerint megemelheti a vízszintet az erőmű hűtővíz-kivételének térségében. A beruházáshoz mintegy 145 ezer köbméter követ használhatnak fel, és még egy rendkívüli vészforgatókönyv is készen áll: szükség esetén két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát süllyeszthetnek el a Dunában.
Az elmúlt hetek rendkívül alacsony dunai vízállása komoly problémát okozott a Paksi Atomerőmű működésében.
A létesítmény hűtéséhez hatalmas mennyiségű dunai vízre van szükség, és amikor a folyó vízszintje túlságosan lecsökken, a hűtővíz biztonságos kivétele is egyre nehezebbé válik.
Most ezért olyan műszaki beavatkozást készítenek elő, amelynek mérete első hallásra is elképesztő.
Keresztben építenek egy hatalmas kőtestet a Duna medrébe
A tervek szerint Paks térségében fenékküszöböt alakítanak ki a folyó medrében.
Ez nem egy hagyományos gát lesz.
Nem emelkedik majd magas betonfal a Duna fölé, és a folyót sem zárják el.
A műtárgy a vízfelszín alatt marad, a víz pedig továbbra is átfolyik felette.
A lényeg az, hogy a folyómeder egy ponton magasabbá válik. Emiatt a fenékküszöb fölötti szakaszon visszaduzzad a víz, és megemelkedik annak szintje.
A nemzetközi tudósítások szerint a tervezett megoldás akár körülbelül egy méterrel is megemelheti a vízszintet az érintett területen.
Ez pedig Paks számára óriási különbséget jelenthet.
145 ezer köbméter követ használhatnak fel
A beruházás léptékét jól mutatja a felhasználandó anyag mennyisége.
Magyar Péter tájékoztatása szerint mintegy 145 ezer köbméter követ szállíthatnak a helyszínre a fenékküszöb kialakításához.
Ez nem egy ideiglenesen odaszórt néhány teherautónyi kő.
Hatalmas vízépítési műtárgyról van szó, amely keresztirányban módosítja a Duna medrét úgy, hogy közben a folyó továbbra is szabadon áramolhasson fölötte.
Az építmény célja nem a Duna vízhozamának növelése.
Ugyanazt a vizet emelné magasabb szintre az erőmű előtti folyószakaszon.
Nem a víz „elfogyása” a legnagyobb probléma
Elsőre furcsának tűnhet, hogyan kerülhet veszélybe egy Duna-parti atomerőmű hűtése.
A probléma azonban nem egyszerűen az, hogy túl kevés víz folyik a Dunában.
A vízfelszín magassága is kulcsfontosságú.
A Paksi Atomerőmű vízkivételi rendszere meghatározott műszaki szintekre épült. Ha a folyó túlságosan leapad, a vízkivétel egyre nehezebbé válik.
A fenékküszöb ezt a problémát próbálja kezelni azzal, hogy helyben magasabb vízszintet hoz létre.
Két 80 méteres bárkát is előkészítenek
A történet leglátványosabb része azonban még csak most következik.
A kormány arra az esetre is készül, ha a Duna gyorsabban apadna, mint ahogy a tartósabb megoldást sikerül kialakítani.
Két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát készítenek elő.
Ha a helyzet kritikussá válik, a hajótesteket irányított módon elsüllyeszthetik a folyóban.
Ez nem automatikusan fog megtörténni.
A bárkák vészmegoldásként állnak készenlétben, és csak akkor alkalmaznák őket, ha a vízügyi helyzet ezt szükségessé teszi.
Húsz centiméter is rengeteget számíthat
Az elsüllyesztett bárkák részben leszűkítenék a folyó keresztmetszetét, ezért a víz feltorlódna előttük.
A számítások szerint ezzel körülbelül 20 centiméterrel lehetne gyorsan megemelni a vízszintet az érintett területen.
Húsz centiméter hétköznapi körülmények között nem hangzik soknak.
Egy olyan helyzetben azonban, amikor egy atomerőmű hűtővíz-ellátása az extrém alacsony vízállás miatt kerül veszélybe, már néhány tíz centiméter is rendkívül fontos lehet.
A Reuters beszámolója szerint az alacsony Duna miatt Paks termelését korábban jelentősen vissza kellett fogni, egy ponton az erőmű kapacitásának csak töredéke működött.
Nem biztos, hogy a bárkákat tényleg elsüllyesztik
Ezt fontos hangsúlyozni.
Nem született olyan döntés, hogy a két hajót mindenképpen a Duna fenekére küldik.
A bárkás megoldás tartalék forgatókönyv.
A hosszabb távú megoldás a fenékküszöb.
A hajók arra szolgálhatnak, hogy kritikus helyzetben gyorsan nyerjenek néhány tíz centiméternyi vízszintet és időt, amíg a tartósabb műtárgy elkészül.
Egy ekkora hajótest irányított elsüllyesztése természetesen komoly mérnöki beavatkozás, ezért az áramlási, hajózási és mederváltozási hatásokat is figyelembe kell venni.
Milliárdokba kerülhet a beavatkozás
A kormány becslése szerint a paksi intézkedéscsomag nagyságrendileg 6 milliárd forintba kerülhet.
Ez óriási összeg.
A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy egy hosszabb paksi kiesés ennél jóval nagyobb gazdasági veszteséget okozhat.
Magyar Péter korábbi közlése szerint a teljes erőmű kiesése akár havi 50 milliárd forintos többletköltséggel is járhatna.
Fontos azonban, hogy ez utóbbi kormányzati becslés, nem már bekövetkezett és auditált veszteség.
A nagyságrend ugyanakkor jól mutatja, miért kezelik sürgősen a problémát.
Paks nélkül hatalmas mennyiségű áramot kellene máshonnan beszerezni
A Paksi Atomerőmű körülbelül 2000 megawatt villamos teljesítményt képvisel.
Ha ennek jelentős része hosszabb időre kiesik, a hiányzó energiát más hazai erőművekkel vagy importtal kell pótolni.
Ez nemcsak energiabiztonsági, hanem komoly gazdasági kérdés is.
Éppen ezért a Duna alacsony vízállása már messze nem egyszerű vízügyi probléma.
Közvetlenül érintheti Magyarország villamosenergia-ellátását is.
Van azonban egy probléma, amit a kőgát sem old meg
A fenékküszöb a vízszint problémájára adhat megoldást.
Egy másik paksi kockázattal azonban nem tud mit kezdeni.
Ez a Duna vízhőmérséklete.
Az atomerőműből visszavezetett hűtővíz miatt jogszabály korlátozza, milyen magas lehet a folyó hőmérséklete a kibocsátási pont alatt.
Ha a Duna túlságosan felmelegszik, az erőmű teljesítményét akkor is korlátozni kellhet, ha egyébként elegendő magasságú a víz.
A fenékküszöb nem hűti le a Dunát.
Nem növeli meg a folyó teljes vízhozamát sem.
Ezért nem csodaszer, hanem egy konkrét problémára adott műszaki válasz.
Hatalmas beavatkozás készül a Dunán
A következő hetekben tehát szokatlan építkezés indulhat Paks térségében.
Mintegy 145 ezer köbméter kőből alakítanának ki víz alatti fenékküszöböt, amely akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet.
Közben két, egyenként körülbelül 80 méteres bárka is készenlétben áll, amelyekkel szükség esetén további mintegy 20 centimétert nyerhetnek.
Mindez azért történik, mert az extrém alacsony dunai vízállás már közvetlenül veszélyeztette Magyarország legfontosabb erőművének termelését.
A Duna továbbra is folyni fog Paksnál – de ha a tervek megvalósulnak, a meder alatt hamarosan egy óriási kőműtárgy változtatja meg azt, milyen magasan áll fölötte a víz.
