Seszták Miklós letartóztatását 2026. szeptember 30-án harminc napra, Hankó Balázsét október 1-jén egy hónapra rendelte el a bíróság. A két volt miniszter külön büntetőeljárásban érintett. A sajtóban közben hároméves lehetséges időtartam is megjelent, ám ez nem azonos a most elrendelt fogvatartással, és nem jelenti azt sem, hogy bármelyikük ennyi időt tölt majd letartóztatásban.
Két külön ügyben született döntés
A Hankó Balázs és társai ellen folyó, Nemzeti Kulturális Alappal összefüggő eljárásról az ügyészség október 1-jén adott tájékoztatást. A közlemény szerint a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészség indítványának megfelelően egy hónapra elrendelte a szeptember 28-án őrizetbe vett országgyűlési képviselő és egy társa letartóztatását. Az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folyik. Ez a gyanúsítás ismertetése, nem a bűncselekmény elkövetésének bírói megállapítása.
A hivatalos közlemény Hankó társát nem nevezte meg. A Telex és az Index Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkárként azonosította a vele együtt letartóztatott személyt. Hankó korábban kulturális és innovációs miniszter volt, Seszták pedig nemzeti fejlesztési miniszterként dolgozott; a beszámolók mindkettőjüket jelenlegi országgyűlési képviselőként említik.
Az ügyészség tájékoztatása szerint Hankó és társa esetében a bíróság a szökés, az elrejtőzés és az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélyét állapította meg. Utóbbinál kiterjedt kapcsolatrendszerüket is figyelembe vette. A közlemény alapján a bíró nem tartotta elegendőnek az enyhébb kényszerintézkedést a jelenlétük biztosítására és a bizonyítás megnehezítésének megakadályozására. A gyanúsítottak és védőik fellebbeztek; az ügyészség a Kecskeméti Törvényszéket nevezte meg a másodfokú döntés fórumaként.
Seszták ügyében szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája határozott. A 24.hu a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének közlése alapján számolt be a harmincnapos letartóztatásról. A Volánbuszhoz kapcsolódó eljárásban hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják a politikust. A bíróság ismertetett indoka az volt, hogy fennállhat a tanúk befolyásolásának, illetve bizonyítékok elrejtésének vagy megsemmisítésének veszélye.
A védelem a gyanúsítást és az eljárást is vitatja
Az NKA-ügy előzményeiről a Telex közel 17 milliárd forint összértékű támogatáskifizetést említett. A lap beszámolója szerint a nyilvánosságra került támogatások körül kialakult vita után több vezető és bizottsági tag is távozott az alaphoz kapcsolódó tisztségéből. A támogatási összeg azonban nem azonos automatikusan a büntetőeljárásban megállapítható vagyoni hátránnyal, és önmagában egyik érintett személyes büntetőjogi felelősségét sem bizonyítja.
Hankó védője vitatja a gyanúsítást. A Telex szerint az ügyvéd arról beszélt, hogy ügyfele a kihallgatásán részletesen cáfolta a terhére rótt bűncselekményt. Tóth M. Gábor az ATV műsorában tett nyilatkozatát a HírTV is ismertette: az ügyvéd álláspontja szerint Hankó nem sértette meg a vagyonkezelői szabályokat. Emellett azt kifogásolta, hogy késve kapta meg a letartóztatási indítványt. Ezek a védelem állításai, nem megállapított eljárási hibák vagy az ügy érdemében hozott döntések.
Seszták védője, Papp Gábor az őrizetbe vétel időzítését kifogásolta. A 24.hu-nak azt állította, hogy az intézkedés megelőzte a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat Magyar Közlönyben történő megjelenését. A lap szerint a bíróság erre úgy reagált, hogy az őrizetbe vétel jogszerűségét nem vizsgálja, a gyanúsítotti kihallgatás ugyanakkor már a parlamenti döntés közzététele után történt. A védő kifogását tehát nem lehet a jogellenességet megállapító bírói döntésként bemutatni. Papp a letartóztatás ellen is fellebbezett.
Mit jelent az első hónap határideje?
A büntetőeljárási törvény külön kezeli a letartóztatás kezdeti tartamát, meghosszabbítását és teljes időtartamának felső határát. A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás kezdeti tartama legfeljebb egy hónap. A bíróság ezt meghosszabbíthatja: az első évben alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal. A vádemelés előtti hosszabbítást az ügyészségnek legalább öt nappal az aktuális tartam lejárta előtt kell indítványoznia.
Az első hónap letelte ezért nem jelent szükségképpen szabadulást, de a fogvatartás korlátlan vagy automatikus folytatását sem. A hosszabbításhoz újabb bírói döntés szükséges. A meghosszabbítás lehetséges időtartama ráadásul nem ugyanaz, mint az egész letartóztatás törvényi maximuma. Ha valaki három hónapos hosszabbításról olvas, abból önmagában nem következik, hogy az adott ügyben összesen meddig tarthat a kényszerintézkedés.
Az Index október 2-i összefoglalója szerint Hankó és Seszták esetében is felmerülhet a hároméves felső határ alkalmazása. Ez a lap jogi értelmezése, nem három évre szóló bírói végzés. Az ügyenkénti számítás teljes ellenőrzéséhez a gyanúsítás pontos minősítése és az iratok is szükségesek lennének. A hároméves időtartamot ezért nem indokolt biztos előrejelzésként kezelni: a lehetséges felső határ nem mondja meg, mennyi ideig maradnak ténylegesen fogva az érintettek.
Nem pusztán a maximum számít
Seszták ügyében a törvényszéki szóvivő közlésére hivatkozó beszámoló külön is kiemelte, hogy a bizonyítás veszélyeztetésére alapított indok csak addig tartható fenn, amíg a gyanúsítottnak tényleges lehetősége van a nyomozás befolyásolására. A bíróság ezért az érintett nyomozati cselekmények mielőbbi elvégzését tartotta szükségesnek. Ez jól mutatja, miért nem lehet a törvényi maximumot a fogvatartás előre rögzített időtartamával összekeverni.
A két ügyben tehát külön kérdés a gyanúsítás megalapozottsága, a letartóztatás szükségessége és annak lehetséges időtartama. A védelem kifogásai sem jelentik önmagukban az eljárás jogellenességét, ahogy a letartóztatás elrendelése sem bizonyít bűnösséget. A most ismertetett döntések kényszerintézkedésekről szólnak, nem büntetés kiszabásáról. A további bírói határozatokat ezekhez a kezdeti döntésekhez képest kell majd értékelni, nem a sajtócímekben szereplő leghosszabb lehetséges időtartamhoz.
