Varga Judit személyes meghallgatásáról döntött az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága. A volt igazságügyi miniszter mellett több korábbi tárcavezetőtől is válaszokat várnak.
A testület 2026. október 15-én Budapesten határozott a meghallgatásokról és az írásbeli nyilatkozatok bekéréséről. Összesen hat volt igazságügyi minisztert vonnának be a vizsgálatba, de nem mindenkit ugyanabban a formában.
Varga Judit 2019. július 12-től 2023. július 31-ig vezette az Igazságügyi Minisztériumot. A meghallgatásáról szóló döntés önmagában nem jelent vele szemben megállapított jogsértést vagy büntetőjogi felelősséget.
Négy volt minisztert személyesen kérdeznének
Varga mellett Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét is személyesen kívánják meghallgatni. Dávid Ibolyától és Vastagh Páltól viszont írásban várják a válaszokat. Az ő nyilatkozataik benyújtásának határideje 2026. november 9.
A személyes meghallgatásokat az október 28-i és a november 13-i bizottsági ülésre tervezik. A meghívottak egyéni beosztása nem ismert, így egyelőre az sem tudható, Varga Judit melyik alkalommal kerülhet sorra.
A névsor nem áll meg a korábbi tárcavezetőknél. Megszavazták Répássy Róbert volt igazságügyi minisztériumi államtitkár, valamint Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó meghallgatását is. A testület így korábbi minisztériumi vezetőktől és a végrehajtói munkában részt vevő szereplőtől is vár válaszokat.
Öt volt miniszter, továbbá Répássy és Kiss bevonását egyhangúlag támogatták. Tuzson Bence esetében Nacsa Lőrinc tartózkodott, és helyettesítőként Balla György nevében is szavazott. Tuzson személyes meghallgatását ezzel együtt megszavazta a bizottság.
Hangfelvételekről is beszélt a bizottság elnöke
A vizsgálóbizottság Mi Hazánk párti elnöke, Toroczkai László szerint a meghallgatásokkal a végrehajtási rendszer működését kívánják feltárni. Ismertetése alapján azt néznék meg, milyen szabályok között működött a rendszer, hogyan épültek fel az intézményei, ki felügyelte őket, és hogyan működtek a pénzügyeik.
Toroczkai a vizsgálati célok közé sorolta a Schadl–Völner-ügyben felmerülő kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok feltárását is. Ezek tervezett vizsgálati kérdések, nem az érintettek személyes felelősségéről hozott megállapítások.
Kiss Ferenc tervezett meghallgatásához külön állítás kapcsolódik. Toroczkai azt mondta, hogy a volt végrehajtó többórányi, titokban rögzített hangfelvétellel rendelkezik, amelyekkel szerinte bizonyítani tudja a végrehajtói helyek pénzért történő adásvételét. A felvételek tartalmára és bizonyító erejére vonatkozó állítás egyelőre a bizottsági elnök közlésén alapul.
A mostani névsornál jóval szélesebb vizsgálatot terveznek
Toroczkai Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetőjének meghallgatását is felvetette. Erről azonban az október 15-i ülésen nem született döntés, így az ő bevonása egyelőre javaslat maradt.
A bizottsági elnök közlése szerint a munkaterv ennél jóval több embert érintene: a következő hónapokban több mint hatvan személyt hallgatnának meg, vagy kérnének tőlük írásbeli nyilatkozatot. Toroczkai bejelentett célja, hogy a vizsgálat alapján egy új, nonprofit végrehajtási rendszer kialakítására tegyenek javaslatot. Ez egyelőre a munka tervezett eredménye, nem elfogadott átalakítás.