Rendkívüli fordulat rázza meg a magyar közéletet: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek nyomán megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása. A helyzet azonban korántsem kaotikus, hiszen már az is látszik, milyen menetrend szerint jöhet Magyarország új államfője.
Sulyok Tamás aláírta a saját mandátumát megszüntető módosítást
Sulyok Tamás szombaton jelentette be, hogy ellátja kézjegyével az Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény-módosítást. A döntés politikai és alkotmányjogi szempontból is rendkívüli, hiszen az államfő egy olyan szabályváltozást hitelesített, amely az ő hivatalban töltött időszakának végét is kimondja.
A módosítás szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása az új szabályozás hatálybalépését követő napon szűnik meg. Ha a kihirdetés július 18-án megtörténik a Magyar Közlönyben, akkor Sulyok Tamás mandátuma 2026. július 19-én ér véget.
Ez azért is meglepő fejlemény, mert Sulyok Tamás eredetileg 2029 márciusáig maradhatott volna hivatalban. Őt 2024-ben választotta meg az Országgyűlés, Novák Katalin lemondása után.
Nem lemondásról van szó, hanem a mandátum megszűnéséről
Fontos tisztázni, hogy Sulyok Tamás nem mondott le a köztársasági elnöki tisztségről. A megbízatása nem személyes döntés nyomán, hanem az Alaptörvény módosítása következtében szűnik meg.
Az államfő korábban több alkalommal is alkotmányos és jogállamisági aggályokat fogalmazott meg a tervezett változtatással kapcsolatban. Ennek részeként az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz is fordult, végül azonban úgy határozott, hogy eleget tesz az Alaptörvényből fakadó aláírási kötelezettségének.
„Jogi lehetőségeim és lelkiismereti szempontjaim mérlegelése után az aláírást tekintem alkotmányos kötelességemnek.”
Ez a mondat jól mutatja, hogy a döntés mögött komoly belső és jogi mérlegelés állhatott.
Ki veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat?
Az ország természetesen egyetlen pillanatra sem marad az államfői jogköröket gyakorló vezető nélkül. Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lenne a következő köztársasági elnök. Csupán átmenetileg gyakorolja az államfői hatásköröket, amíg az Országgyűlés meg nem választja az utódot.
Az átmeneti időszakban a parlamenti elnöki teendőket az Országgyűlés egyik kijelölt alelnöke veszi át.
Harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választani
A szabályok szerint az Országgyűlésnek harminc napon belül meg kell választania Magyarország új köztársasági elnökét. A választás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a képviselők pedig titkos szavazással döntenek a jelöltekről.
Van azonban egy fontos részlet: a megválasztott államfő nem azonnal lép hivatalba. A szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon kezdődik meg a mandátuma, vagyis több hétig is eltarthat az átmeneti időszak.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak ideiglenes államfője lehet addig, amíg az új köztársasági elnök hivatalosan át nem veszi a tisztséget.
Nem lehet akárki köztársasági elnök
A köztársasági elnöki poszt betöltéséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni. Csak olyan magyar állampolgár választható meg, aki betöltötte a 35. életévét, de ez még csak a kezdet.
A jelöltséghez komoly parlamenti támogatás is szükséges: legalább az országgyűlési képviselők egyötödének ajánlása kell hozzá. A jelenlegi, 199 fős parlamentben ez legalább 40 képviselő támogatását jelenti.
Ráadásul egy képviselő csak egyetlen jelöltet ajánlhat, így már az ajánlások összegyűjtése is döntően befolyásolhatja, hány név kerülhet végül a szavazólapra.
Ki lehet Sulyok Tamás utódja?
Most minden szem arra szegeződik, ki lehet a következő lakója a Sándor-palotának. Egyelőre nincs hivatalosan bejelentett jelölt, de a politikai háttérmozgások már most felpöröghetnek.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy olyan személyt szeretnének jelölni, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akit lehetőség szerint az ellenzéki képviselők egy része is támogatni tud.
Konkrét név ugyanakkor még nem került nyilvánosságra, így a következő napok kulcsfontosságúak lehetnek. Könnyen lehet, hogy hamarosan megindulnak az intenzív politikai egyeztetések a parlamenti többség lehetséges jelöltjéről.
Később teljesen átalakulhat az államfőválasztás rendszere
A mostani helyzet akár egy jóval nagyobb változás előszobája is lehet. Magyar Péter arról is beszélt, hogy egy későbbi, népszavazással megerősített új alkotmányban felmerülhet a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetése.
Ez gyökeresen átalakítaná a jelenlegi rendszert, mert akkor már nem az országgyűlési képviselők, hanem közvetlenül a választópolgárok döntenének az államfő személyéről.
Jelenleg azonban ez még csak politikai felvetés, nincs elfogadott jogszabály és nincs kitűzött népszavazás sem. Ami biztos: Sulyok Tamás távozása után harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választani, addig pedig Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket.
Nagyon gyors és történelmi jelentőségű hetek jönnek a magyar politikában. Te kit tudnál elképzelni Magyarország következő köztársasági elnökeként?
