Az alacsony nyugdíjak tervezett januári emelésében nemcsak a meghirdetett pluszösszegek számítanak: három sávban azt is rögzítenék, mennyire kell legalább felkúsznia az ellátásnak. Ez egyes jogosultaknál a korábban ismertetett fix emelésen felül akár havi 2000 forintot jelenthet. A szabályok azonban még társadalmi egyeztetés alatt állnak, nem végleges döntésről van szó.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alacsony összegű nyugdíjak és több kapcsolódó ellátás növelését célzó jogszabálytervezeteket. A tervezett indulás 2027. január 1., de a részletek az elfogadásig még változhatnak.
Kármán András pénzügyminiszter október 1-jén ismertette a csomagot. A bejelentésben a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 000 forintra növelése és az alacsony nyugdíjak sávos emelése szerepelt. A társadalmi egyeztetésre került szabályok egyik fontos részlete a három köztes, garantált minimumösszeg.
Ennek lényege hétköznapi nyelven: bizonyos sávokban nem lenne elég egyszerűen hozzáadni a nyugdíjhoz az előre meghatározott emelést. Ha az így kapott összeg még mindig a sávhoz rendelt minimum alatt maradna, további kiegészítésre lenne szükség. Vagyis ugyanabban a sávban sem feltétlenül ugyanannyival nőne minden érintett ellátása.
Nem csak az számít, mennyit adnak hozzá
A 125–130 ezer forintos nyugdíjsávban a tervezet 10 ezer forintos emelést ír le, miközben a végösszegnek legalább 137 ezer forintot kellene elérnie. A sáv alacsonyabb részében ezért a fix emelés önmagában nem minden esetben lenne elegendő.
A 130–135 ezer forintos sávban 8 ezer forintos növelés szerepel, legalább 140 ezer forintos végösszeggel. Itt is ugyanaz az elv működne: ha a meghatározott emelés után az ellátás nem érné el a garantált szintet, a minimumösszeghez kellene igazítani.
A harmadik érintett sáv a 135–140 ezer forintos tartomány. Ebben 6 ezer forintos emelést terveznek, de az ellátásnak legalább 143 ezer forintra kellene nőnie. A három sávban tehát eltérő a fix növelés, és eltérő az a végösszeg is, amely alá az emelés után nem kerülhetne az ellátás.
A köztes minimumok a korábban ismertetett fix emelésekhez képest legfeljebb havi 2000 forint további növekedést eredményeznének. Ez a többlet a 125–127 ezer, a 130–132 ezer és a 135–137 ezer forintos tartományokban jelentkezne.
Fontos különbség, hogy ez nem mindenkinek járó újabb 2000 forintos emelés. A többlet nagysága attól függne, mennyi hiányzik a fix növelés után a garantált végösszeghez. Akinél a meghatározott emelés már eléri ezt a szintet, annál a köztes minimum nem jelentene további pénzt.
A mostani nyugdíjból még nem lehet pontosan számolni
A besorolásnál van egy lényeges csavar: a sávokat nem a jelenleg folyósított nyugdíj alapján állapítanák meg. Előbb a rendes, 2027. januári nyugdíjemelést alkalmaznák, és az így megemelt összeg döntené el, ki melyik sávba kerül.
Ez azért lényeges, mert a mostani havi összeg önmagában nem mutatja meg a várható sávos emelést. A számolás sorrendje a tervezet szerint kötött lenne: először a rendes januári növelés, utána a sávba sorolás, majd az adott sávhoz tartozó emelés és minimum figyelembevétele.
A rendes januári nyugdíjemelés pontos százaléka a tervezetek ismertetésekor még nem volt ismert. Emiatt a személyre szabott végösszeg sem állapítható meg pusztán a most meghirdetett sávokból. A fix növelések és a garantált minimumok fontos támpontot adnak, de a számításhoz még hiányzik egy alapvető adat.
A sávhatár közelében lévő ellátásoknál különösen fontosak lesznek a végleges részletszabályok. Az egyéni jogosultság megállapításához azt is pontosan ismerni kell majd, hogyan kezelik a határértékeket. A mostani tervezetből ezért nem érdemes biztos januári kifizetést kiolvasni.
A teljes csomag szélesebb kört érintene
Kármán András október 1-jei bejelentése szerint az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érinthet. Ez a teljes csomagra vonatkozó becslés, nem azoknak a száma, akik a három köztes minimum miatt a fix emelésen felül is többlethez jutnának.
A tervek ugyanis nem kizárólag az alacsony nyugdíjakról szólnak. A már folyósított rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál 10 százalékos emelés szerepel, a 65 év feletti rokkantsági ellátottaknál pedig további sávos felzárkóztatást is terveznek. Ezek a csomag külön elemei, ezért nem szabad minden jogosultra ugyanazt a nyugdíjsávos számítást alkalmazni.
A három garantált végösszeg így egy nagyobb intézkedéscsomag része. Az érintett alacsony nyugdíjaknál viszont éppen ez a részlet jelentheti a különbséget a meghirdetett fix emelés és a ténylegesen tervezett növekedés között. Nemcsak a hozzáadott összeg, hanem az elérendő szint is számítana.
A társadalmi egyeztetés közölt határideje 2026. október 16. A januári összegüket tervező érintettek számára a következő fontos támpont a végleges szabályozás és a rendes nyugdíjemelés százaléka lesz: ezekből derülhet ki pontosan, melyik sávba kerülnek, és mekkora növekedéssel számolhatnak.