Két Eximbank-befektetés miatt tett feljelentést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, az Indotek Group pedig másnap már vitatta a finanszírozással kapcsolatos állításait. A miniszter szerint összesen 166 milliárd forintnyi ügylet érintett – ez azonban nem azonos egy megállapított kárösszeggel.
Kapitány 2026. október 9-én videóban jelentette be, hogy két újabb ügyben fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához. Hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúját nevezte meg, a feljelentéseket pedig ismeretlen tettes ellen tette. A bejelentés tehát nem egy megnevezett személy büntetőjogi felelősségének megállapításáról szólt.
A két ügy mögött eltérő befektetések állnak. Az egyik az Exim exportösztönző magántőkealapjába helyezett pénzt érinti, a másik a Hungarian Real Estate Financing Zrt. kötvényeinek megvásárlását. Míg az elsőnél a miniszter jelentős értékcsökkenésről beszélt, a másodiknál a finanszírozás feltételeit és a döntés körülményeit kifogásolta.
Kapitány közlése szerint az Eximbank átvilágítása nyomán feljelentett ügyletek összértéke ezzel közel 1300 milliárd forintra emelkedett. Ez az összeg is az érintett ügyletek értékét jelöli, nem pedig bizonyított veszteséget. A bejelentésben szereplő nagy számok mögött ezért külön kell kezelni, mennyi pénzt fektettek be, hogyan értékelik azt jelenleg, és keletkezett-e megállapítható kár.
Az egyik befektetésnél jelentős értékcsökkenésről beszélt
A magántőkealap esetében Kapitány azt mondta: az Exim 56 milliárd forintot fektetett be, ennek értékét azonban a bank jelenleg 22,5 milliárd forintra teszi. A miniszter ezt mintegy 33 milliárd forintos, közel 60 százalékos vagyonvesztésként ismertette. A számok az általa bemutatott értékelést tükrözik, nem hatóság által megállapított kárösszeget.
Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a miniszter szerint a befektetés jelenleg jóval kevesebbet ér a korábban ráfordított pénznél. A bejelentésben ez volt az első ügy legfontosabb pénzügyi kifogása. Annak megállapítása viszont, hogy az értékcsökkenés mögött történt-e bűncselekmény, külön kérdés.
Kapitány az alap működtetéséhez kapcsolódó kifizetéseket is szóba hozta. Állítása szerint az alapkezelő 2025-ben mintegy 1,4 milliárd forintnyi kifizetést kapott. Emellett azt állította, hogy a könyvvizsgálók már korábban dokumentálták a veszteséges működést, a bank tisztségviselői mégsem kezdeményeztek változtatást.
A miniszter kifogása így nem csupán a befektetés mai értékére vonatkozott. Azt is felvetette, hogyan reagáltak a banknál a szerinte korábban jelzett problémákra, miközben az alapkezelő kifizetésben részesült. Ezek a feljelentés indokaként ismertetett állítások; önmagukban nem jelentenek bizonyított mulasztást vagy büntetőjogi felelősséget.
A kötvényeknél egészen másról szól a vita
A második ügyben Kapitány ismertetése szerint az Exim több mint 110 milliárd forintért vásárolta meg a Hungarian Real Estate Financing Zrt. kötvényeit. A miniszter azt kifogásolta, hogy a kibocsátó nem adott megfelelő biztosítékot, miközben a tőke 80 százalékára állami kezesség vonatkozott. Ennél az ügyletnél tehát a pénz visszafizetésének feltételei is a vita részét képezik.
Kapitány szerint az Exim már a döntés idején piaci és jogi kockázatokat jelzett. Azt állította, hogy a korábbi kormány egyedi határozattal felülírta a döntési mechanizmust, és felmentést adott a spekulatív ingatlanfinanszírozást tiltó szabályok alól. Ezeket a döntési körülményeket a miniszter a kifogásolt konstrukció háttereként ismertette.
Az Indotek Group október 10-én reggel közleményben reagált, és vitatta mind a szabálytalan eljárást, mind a finanszírozáshoz kapcsolódó veszteséget. A csoport álláspontja szerint a kötvénykibocsátás 300 millió euró névértékű, meghatározott célra használható finanszírozás. Hangsúlyozták, hogy az összeget kamatokkal együtt kell visszafizetni.
Az Indotek közlése szerint nem kaptak kamatkedvezményt, az állami kezességért pedig díjat fizetnek. Azt is állították, hogy a fel nem használt pénz rendelkezésre áll, és egyetlen forint sem veszett el. Ezek a csoport válaszában szereplő állítások, amelyekkel a miniszter által megfogalmazott kifogásokra reagáltak.
A két álláspont közötti különbség lényeges: Kapitány a biztosítékokat, a kockázatokat és a döntés módját kérdőjelezte meg, az Indotek pedig a konstrukció szabályosságát és a pénz meglétét hangsúlyozta. A visszafizetendő finanszírozás összege nem ugyanaz, mint egy esetlegesen keletkező veszteség. A társaság emellett jelezte, hogy kész együttműködni a hatóságokkal.
Mit jelent a feljelentés, és mi maradt nyitva?
A feljelentés megtétele és a bűncselekmény bizonyítása két külön lépés. Kapitány maga is a hatóságok feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, fennáll-e büntetőjogi felelősség, illetve mekkora kár keletkezett. A bejelentés ezért nem kezelhető lezárt büntetőügyként vagy elmarasztaló döntésként.
A két új feljelentés kapcsán a bejelentésből az sem állapítható meg, hogy indult-e már nyomozás. A miniszter azt közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult; ebből önmagában nem következik az eljárás aktuális állása. Ugyanígy nem lehet a teljes, 166 milliárd forintos ügyletértéket eltűnt pénzként leírni.
A jelenlegi helyzetben a miniszter feljelentése és az Indotek azt vitató válasza jelöli ki az ügy két oldalát. A csoport együttműködést ígért, a büntetőjogi kérdések eldöntését pedig Kapitány is a hatóságokra bízta. A következő érdemi fejleményt az jelentheti, ha az eljárásról és a vitatott ügyletek megítéléséről hatósági közlés születik.