Nemcsak a moszkvai nagykövetséget érinti az orosz válaszlépés: a szentpétervári és a kazanyi magyar főkonzulátus egyes munkatársainak is el kell hagyniuk Oroszországot. A két hétre szabott határidő mellett már a gazdasági kapcsolatok jövője is szóba került, Budapest azonban közölte, hogy a magyar külképviseletek működése továbbra is biztosított.
Az orosz külügyminisztérium 2026. október 1-jén jelentette be az intézkedést, válaszul tíz orosz diplomáciai munkatárs szeptemberi magyarországi kiutasítására. A döntésről Gergics Gábor magyar ideiglenes ügyvivőt tájékoztatták, akit aznap bekérettek a minisztériumba. A két ország közötti vita így újabb, ezúttal az Oroszországban dolgozó magyar külképviseleti munkatársakat érintő lépéssel folytatódott.
A távozásra kötelezett magyar munkatársak pontos számát az orosz közlemény nem adta meg. A döntés három város magyar külképviseletén dolgozók egy csoportját érinti, nem valamennyi ottani magyar munkatársat. Az intézkedés tehát több helyszínre kiterjed, de az érintettek teljes létszáma nem tisztázott.
Két hetet kaptak – Budapest szerint a képviseletek működése biztosított
Az orosz fél közlése szerint az érintetteknek két héten belül el kell hagyniuk az országot. A bejelentés a távozás elrendeléséről szólt, arról nem adott tájékoztatást, hogy a munkatársak mikor utaznak el. A két hét így a számukra megszabott határidő, nem a már megtörtént távozások időtartama.
A magyar külügy október 1-jén tudomásul vette az orosz intézkedést, de nem változtatott a korábbi magyar döntésen. Közleményében azt is jelezte, hogy az oroszországi magyar missziók működése és Magyarország diplomáciai jelenléte továbbra is biztosított. Budapest tehát a munkatársakat érintő kiutasítás mellett is fenntartja diplomáciai jelenlétét.
A diplomáciai kapcsolatok megszakítását a magyar fél nem jelentette be. Orbán Anita külügyminiszter már a szeptemberi magyar kiutasítások bejelentésekor közölte, hogy Magyarország nem szakítja meg kapcsolatait Oroszországgal. Az októberi magyar álláspont is a diplomáciai jelenlét fenntartásáról szól, miközben Budapest kitart a saját intézkedése mellett.
A magyar külügy azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem érdekelt a diplomáciai feszültség további fokozásában. A tárca ugyanakkor nem vonta vissza a szeptemberi döntést: ugyanabban a közleményben jelezte, hogy fenntartja az intézkedést. A feszültség csökkentésére vonatkozó magyar álláspont így a korábbi kiutasítások fenntartásával együtt jelent meg.
Budapest és Moszkva egészen mást mond az előzményekről
A mostani orosz válaszlépés előzménye a szeptember 8-i magyar bejelentés volt. Orbán Anita ekkor közölte tíz orosz diplomáciai munkatárs Magyarországról történő kiutasítását, a magyar külügy illetékes tisztviselője pedig tájékoztatta a budapesti orosz nagykövetet. Az orosz válasz bejelentéséig ezután 23 nap telt el.
A külügyminiszter akkori indokolása szerint az érintettek olyan tevékenységet folytattak, amely a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Egyezmény alapján elfogadhatatlan egy diplomatától. Orbán Anita a lépést Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelmével magyarázta. A magyar külügy októberi közleménye ugyancsak nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozott.
A kiutasított orosz munkatársaknak felrótt konkrét cselekményekre nincs nyilvánosan bemutatott bizonyíték. A magyar hatóságok értékelése szerint tevékenységük összeegyeztethetetlen volt diplomáciai szerepükkel, a kémkedés azonban nem tekinthető nyilvánosan bizonyított ténynek. A magyar döntés indokolása a biztonsági és szuverenitási szempontokat hangsúlyozta.
Moszkva ezzel szemben megalapozatlannak és nyíltan barátságtalannak minősítette a magyar intézkedést. Az orosz külügyminisztérium ezzel egyértelműen elutasította Budapest indokolását. A két fél tehát nemcsak különböző döntéseket közölt, hanem a szeptemberi kiutasítások okát és megítélését is másként írta le.
Az orosz válasz lehetőségét már a magyar bejelentés napján jelezte Marija Zaharova külügyi szóvivő. A kilátásba helyezett válaszlépést október 1-jén jelentették be, ekkor tájékoztatták a bekéretett magyar ügyvivőt is. A magyar oldalon tíz kiutasított munkatársról szólt a döntés, az orosz közlemény azonban nem közölt pontos magyar létszámot.
A Kreml már a gazdasági kapcsolatokat is szóba hozta
A diplomáciai intézkedés mellett október 1-jén Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője is nyilatkozott a két ország kapcsolatáról. Nem zárta ki, hogy a politikai konfliktus a gazdasági kapcsolatok romlásához is vezethet. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy Moszkva reméli az együttműködés folytatását.
Peszkov ebben a nyilatkozatában nem jelentett be konkrét gazdasági vagy energetikai megtorló lépést. A gazdasági kapcsolatok romlását lehetséges következményként vetette fel, nem eldöntött intézkedésként. Szavaiban így egyszerre jelent meg a kedvezőtlen fordulat lehetősége és az együttműködés fenntartásának reménye.
A közvetlenül bejelentett változás a három magyar külképviselet érintett munkatársainak távozási kötelezettsége. Budapest fenntartja a szeptemberi kiutasításokat, és a külügy közlése szerint az oroszországi magyar diplomáciai jelenlét is megmarad. Az érintettek számára az orosz döntés két héten belüli távozást ír elő; a gazdasági együttműködés esetleges változásáról Peszkov nyilatkozata nem tartalmazott konkrét intézkedést.
