Parlamenti következménye lett Magyar Péter és Toroczkai László szeptember 7-i szóváltásának: a Mi Hazánk elnökét másnap kizárták az adott heti ülésről. A családi cégek érdekében történő lobbizásra vonatkozó kijelentést sértő válasz követte, később pedig egy mesekönyvajánlás is bekerült a két politikus vitájába. A házelnöki intézkedés ugyanakkor fontos kivételt hagyott: Toroczkai a szavazásokon továbbra is részt vehetett.
Az Országgyűlés őszi ülésszakának első plenáris ülése 2026. szeptember 7-én Magyar Péter felszólalásával kezdődött. A miniszterelnök parlamenti válaszában a Mi Hazánk politikusainak minisztériumi látogatásait emlegette, és azt állította, hogy családi cégek érdekében lobbiztak. Ez Magyar vádja volt, amelyet Toroczkai visszautasított; a szóváltásból nem következik, hogy a kifogásolt lobbizás valóban megtörtént. A konfliktus középpontjába éppen az került, hogy milyen konkrét érdekeltségre vonatkozott a kijelentés.
Toroczkai személyes érintettségre hivatkozva kért szót, majd konkrét családi érdekeltség megnevezését követelte a kormányfőtől. A Mi Hazánk elnöke hazugságnak nevezte a lobbizási vádat, és saját minisztériumi látogatásairól azt mondta, hogy azok a magyar emberek ügyeit szolgálták. Magyar tehát családi üzleti érdekek képviseletéről beszélt, Toroczkai pedig ennek az állításnak az alapját is vitatta.
A sértő mondat után azonnal közbeszólt a házelnök
Toroczkai bocsánatkérésre szólította fel Magyart, és felszólalásában a „gyáva, undorító féregként” fordulatot használta. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke azonnal felszólította a Mi Hazánk frakcióvezetőjét, hogy válogassa meg a szavait, a megfogalmazást pedig méltatlannak minősítette. Ezzel a vita már nemcsak a minisztériumi látogatásokról és a lobbizási vádról szólt: a parlamenti megszólalás hangneme is külön üggyé vált.
Magyar későbbi, szeptember 7-i reakciójában a Ha én lennék a miniszterelnök című mesekönyv ajánlását említette. A miniszterelnök úgy írta le a történteket, hogy a könyvajánlásra és a hazudozás abbahagyását kérő felszólítására kapta a sértő választ. Ez Magyar értelmezése volt a szóváltásról, nem a két fél által egyformán elfogadott magyarázat. A mesekönyv így a politikai vita részévé vált, de a sértés kiváltó okáról továbbra is mást mondtak a szereplők.
Toroczkai ugyanezen a napon az X-en is vitatta Magyar magyarázatát. Saját elmondása szerint azért használta a sértő kifejezést, mert a miniszterelnök nem nevezett meg konkrét családi céget, és nem kért bocsánatot. Toroczkai tehát a bizonyíték és a bocsánatkérés hiányára hivatkozott, míg Magyar a könyvajánlást és a hazudozásra vonatkozó felszólítást kapcsolta a válaszhoz. A nyilvános reakciókban sem alakult ki közös értelmezés arról, mi vezetett a kifogásolt mondathoz.
A heti kizárás nem jelentett teljes kitiltást
A szóváltásnak másnap lett kézzelfogható parlamenti következménye. Forsthoffer Ágnes szeptember 8-án kizárta Toroczkait az adott heti ülésről, a döntés azonban nem jelentette azt, hogy a képviselő valamennyi parlamenti tevékenységétől távol kellett maradjon. A szavazásokon továbbra is részt vehetett. Ez lényeges különbség: az intézkedés az ülésen való részvételt korlátozta, miközben a szavazás lehetőségét meghagyta a Mi Hazánk frakcióvezetőjének.
A „heti kizárás” időbeli hatályának is volt egy fontos részlete. Az intézkedés ténylegesen a keddi ülésnapot érintette, mert a hét további részében már nem ülésezett az Országgyűlés. Nem több egymást követő plenáris napról való távolmaradás lett tehát a következmény, hanem az adott heti parlamenti menetrend miatt egyetlen ülésnapot érintett a korlátozás. A döntés súlyát és gyakorlati hatását együtt mutatja meg az időtartam és a szavazásokra vonatkozó kivétel.
Nem szeptemberben kerültek először szembe egymással
Magyar és Toroczkai parlamenti kapcsolatának korábbi állomása volt a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság ügye. Magyar június 1-jén parlamenti válaszában bejelentette, hogy Toroczkai fogja vezetni a testületet. A bejelentés azonban önmagában nem jelentett kinevezést: a bizottsági elnöki tisztségről az Országgyűlés döntött. Toroczkait a június 15-i országgyűlési határozattal választották meg a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság elnökévé, így a politikai bejelentés és a hivatalos megválasztás külön esemény volt.
Augusztus 10-én egy másik parlamenti helyzetben is vita alakult ki. Gyöngyösi István kérésére a képviselők felállással emlékeztek a roma holokauszt áldozataira, a Mi Hazánk hat képviselője azonban ülve maradt. Az ezt követő vitában Magyar személyes érintettségre hivatkozva kapott szót, majd Toroczkai is felszólalt. Hallerné Nagy Anikó elvette tőle a szót, Toroczkai pedig a megemlékezés után rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett, amelyet össze is hívtak.
Az augusztusi eset megítélésében szintén eltértek az álláspontok: Toroczkai házszabályellenesnek tartotta a felállás kezdeményezését, Gyöngyösi István és Hallerné Nagy Anikó viszont nem tekintette szabályszegésnek a történteket. A szeptemberi konfliktusnak ezzel szemben konkrét részvételi korlátozás lett a következménye. Toroczkai keddi ülésről való kizárása mellett a szavazási lehetősége megmaradt; a házelnöki intézkedés ugyanakkor nem döntötte el a Magyar által megfogalmazott, Toroczkai által visszautasított lobbizási vád igazságát.
