Magyar Péter 2026. október 4-én, vasárnap azt közölte, hogy a Tisza támogatottsága ismét 65 százalék fölött van, a Fidesszel szembeni különbség pedig egy hét alatt hat százalékponttal nőtt. A miniszterelnök egy, közlése szerint a párt által megrendelt, reprezentatív felmérésre hivatkozott. A Medián ezután a nyilvános adatközlésből hiányzó módszertani információkra hívta fel a figyelmet: a számok mellől kimaradt több olyan részlet, amely szükséges lenne az értelmezésükhöz.
A vasárnapi bejelentésről több szerkesztőség is beszámolt. Ez a politikusi közlés megtörténtét dokumentálja, nem jelenti azonban a mögötte álló kutatás független ellenőrzését. A két számszerű állítás ezért továbbra is Magyar Péternek tulajdonítható: ő beszélt a 65 százalék fölötti támogatottságról és a két párt közötti távolság heti növekedéséről.
A bejelentés nem nevezte meg a kutatóintézetet, és nem tisztázta, melyik választói csoportra vonatkozik a támogatottsági arány. Nem tartalmazott teljes pártpreferencia-adatsort sem. A Fidesz pontos eredménye és az előző heti összehasonlítás alapjául szolgáló számok nélkül a közölt különbség változása nem rekonstruálható.
A Medián az adatközlés módját kifogásolta
A Medián állásfoglalása szerint önmagában nincs probléma azzal, ha egy politikai párt közvélemény-kutatást rendel, vagy annak eredményeit megtartja magának. Más helyzet keletkezik, ha a párt nyilvánosságra hozza a számokat: az intézet szerint ilyenkor ugyanazok a szakmai-etikai elvárások érvényesek, mint más kutatások publikálásakor.
A kutatóintézet legalább a felmérés dátumának, a minta nagyságának, a kérdezés módszerének és a kutatócég nevének feltüntetését tartotta szükségesnek. Ezek az információk Magyar vasárnapi közléséből hiányoztak. A Medián reakciója tehát az átláthatóságra vonatkozott; a beszámolók alapján nem egy bemutatott adatsor újraszámításáról vagy a 65 százalékos állítás bizonyított cáfolatáról volt szó.
Fontos különbség az is, hogy az intézet szakmai-etikai elvárásokat fogalmazott meg. Álláspontját nem indokolt automatikusan jogszabályi kötelezettségként leírni. A vita középpontjában az áll, mennyi információt kell megismernie az olvasónak ahhoz, hogy egy közzétett kutatási eredményt érdemben értelmezhessen.
Magyar az eltérő időzítéssel magyarázott
A Telex a Tiszának és a párt frakciójának is kérdéseket küldött arról, ki készítette a kutatást, mikor zajlott az adatfelvétel, és milyen módszert használtak. A lap az ellenőrzött beszámolójában azt írta, hogy kérdéseire még nem kapott választ.
Magyar később egy Facebook-kommentben az időzítésre hivatkozott. A Telex ismertetése szerint azt állította, hogy a Medián mérése két héttel korábban készült, a sajátjuk pedig az általa „Öltönyben a börtönben” néven említett program elindulása után. Szerinte ezért nincs ellentmondás a számok között. Ez Magyar magyarázata volt, nem dokumentált bizonyíték arra, hogy a program okozta volna a támogatottság változását.
A korábbi kutatások közeledést jeleztek
A szeptember 23-án ismertetett Medián-kutatásban a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza 64, a Fidesz 27, a Mi Hazánk 8 százalékon szerepelt. A teljes népességben ugyanez a felmérés 54 százalékos Tisza-, 22 százalékos Fidesz- és 7 százalékos Mi Hazánk-támogatottságot közölt. A Portfolio beszámolója a biztos szavazó pártválasztóknál a Tisza négy százalékpontos csökkenéséről és a Fidesz ugyanekkora erősödéséről írt a nyár közepi méréshez képest.
A Republikon október 1-jén ismertetett eredményeiben a biztos szavazó pártválasztóknál a Tisza az augusztusi 68-ról 64 százalékra csökkent, a Fidesz pedig 22-ről 25 százalékra emelkedett. A különbség így 39 százalékpont volt. A Republikon saját értékelése szerint a Tisza támogatottságának csökkenése hibahatáron belül maradt.
Ennél a kutatásnál nyilvánosságra kerültek alapvető módszertani adatok is. Szeptember 23–28. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült, a közölt hibahatár pedig plusz-mínusz 3,5 százalékpont volt. Ez szemlélteti, milyen háttérinformációkat hiányolt a Medián a vasárnapi bejelentés mellől.
A 21 Kutatóközpont október 2-án bemutatott szeptemberi eredménye hosszabb időszakot vetett össze. A választani tudók között a Tisza a májusi 69 százalékról 60 százalékra került, a Fidesz pedig 23-ról 26 százalékra nőtt. Ez több hónapos összehasonlítás, nem annak az egy hétnek a vizsgálata, amelyről Magyar beszélt.
Miért nem mindegy, kik között mértek?
A teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók nem felcserélhető kategóriák. A szeptemberi Medián-adatoknál a Tisza támogatottsága például tíz százalékponttal különbözött a két csoportban. Magyar 65 százalék fölötti állítását ezért nem lehet automatikusan egyik korábbi számmal sem közvetlenül összehasonlítani. Előbb ismerni kellene a vizsgált csoportot és az adatfelvételi időszakot.
A hat százalékpontos különbségnövekedés sem azonos a Tisza hat százalékpontos önálló erősödésével. Két párt távolságát mindkettő támogatottságának változása alakíthatja. A hiányzó teljes adatsor miatt a bejelentésből nem állapítható meg, melyik pártnál mekkora elmozdulást mértek.
A nyilvános vita így két külön kérdésről szól: Magyar kedvező támogatottsági adatokat jelentett be, a Medián pedig azok ellenőrizhető bemutatását kérte számon. A politikusi állítás megjelent a sajtóban, de a számok érdemi összevetéséhez továbbra is a hivatkozott kutatás dokumentációjára lenne szükség.
