Újra berobbant a magyar közéletbe az euró bevezetésének kérdése, és most már nem csak elméleti vitáról van szó. Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter budapesti tárgyalása az Eurócsoport elnökével azt üzeni: a forint lecserélése ismét valós politikai és gazdasági célként került az asztalra.
Budapesten került újra fókuszba a magyar euró ügye
Az Európai Tanács hivatalos közlése szerint Kiriákosz Pierrakákisz, az Eurócsoport elnöke június 26-án Budapestre érkezett, ahol Magyar Péterrel és Kármán Andrással egyeztetett a makrogazdasági helyzetről és az Eurócsoport prioritásairól. A tárgyalásról a Forbes is beszámolt, és a sajtótájékoztató egyik legerősebb mondata egyértelműen Magyar Pétertől érkezett.
„Ha Magyarország bevezeti az eurót, akkor a jövőben egyetlen kormány sem bánhatna úgy a magyarok pénzével, ahogyan szerinte az Orbán-kormány tette.”
A miniszterelnök szerint az euró bevezetése olyan gazdaságpolitikai fegyelmet hozna, amely megakadályozná a felelőtlen állami költekezést és a közpénzek szerinte káros kezelését. Ez már messze nem csak technikai pénzügyi kérdés, hanem erős politikai üzenet is.
Az Eurócsoport támogat, de a végső döntés Magyarország kezében van
Kiriákosz Pierrakákisz a budapesti egyeztetésen arról beszélt, hogy az Eurócsoport támogatást nyújt Magyarországnak az euróhoz vezető úton, de a döntést végső soron az országnak kell meghoznia. A Reuters szerint konkrét céldátumot nem mondott, vagyis továbbra sincs kijelölt napja annak, mikor tűnhetne el a forint.
Ez azért fontos, mert az eurózóna ajtaja nincs bezárva Magyarország előtt, de a csatlakozás nem pusztán politikai akarat kérdése. Az euró bevezetése szigorú gazdasági feltételekhez kötött, és ezek teljesítése hosszú, többéves folyamat lehet.
2030 lehet a kulcsév, de nem biztos, hogy akkor jön az euró
A TISZA-kormány célja, hogy Magyarország 2030-ig teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Ez azonban nem azonos azzal, hogy 2030-ban már euróval fizetünk a boltokban.
Nagyon fontos különbség van aközött, hogy egy ország alkalmassá válik az euró bevezetésére, és aközött, hogy ténylegesen át is áll a közös valutára. A technikai, jogi, banki, költségvetési és társadalmi előkészítés önmagában is komoly időt vesz igénybe.
A Forbes korábbi beszámolója alapján Kármán András úgy fogalmazott, hogy 2030-ig megszülethet a döntés, ha sikerül teljesíteni a feltételeket. Ez tehát inkább stratégiai céldátum, mintsem kész menetrend.
Mik a maastrichti kritériumok?
Az euró bevezetéséhez nem elég egy politikai bejelentés. Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint az úgynevezett maastrichti vagy konvergenciakritériumokat kell teljesíteni, amelyek azt vizsgálják, hogy az adott ország gazdasága elég stabil-e a közös pénz használatához.
A fő feltételek a következők:
árstabilitás,
fenntartható államháztartás,
árfolyam-stabilitás,
megfelelő hosszú távú kamatszint,
jogi megfelelés.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az inflációnak alacsonynak kell lennie, a költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, az államadósságnak fenntartható pályán kell mozognia, és a forint árfolyamának is stabilnak kell maradnia.
A legkeményebb akadály a hiány lehet
Magyar Péter szerint a feltételek közül az államháztartási hiány leszorítása lehet a legnehezebb feladat. Nem véletlenül. A Reuters beszámolója szerint a magyar hiány idén akár a GDP 6,8 százaléka is lehet, ami több mint kétszerese az elvárt 3 százalékos szintnek.
Ez óriási különbség. A magas hiány azt jelenti, hogy az állam jóval többet költ, mint amennyi bevétele van, ezért többet kell hitelből finanszírozni. Ez növeli az adósságot, drágíthatja a finanszírozást és megingathatja a befektetői bizalmat.
A kormány közben azt ígéri, hogy a hiány csökkentése nem jár majd megszorításokkal. Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés a következő években: hogyan lehet egyszerre fegyelmezett és növekedésbarát gazdaságpolitikát folytatni.
Mit éreznének meg ebből a magyar családok?
Az euró bevezetése a hétköznapokban lenne igazán látványos. Euróban érkezne a fizetés, a nyugdíj, euróban lennének kiírva az árak, euróban vezetnék a bankszámlákat, és a készpénz is teljesen lecserélődne.
Sokan attól tartanak, hogy ez automatikusan drágulást hozna. Mások viszont azt várják, hogy megszűnne a forint gyengüléséből fakadó bizonytalanság, és kiszámíthatóbb lenne a pénzügyi környezet.
Az igazság valahol a kettő között van. Nem önmagában az euró dönti el, hogy jobban vagy rosszabbul járnak-e a családok, hanem az, hogy milyen gazdasági állapotban történik az átállás.
Árak, bérek, nyugdíjak: ez mindenkit érintene
Az egyik legnagyobb lakossági félelem az áremelkedés. Az átálláskor valóban előfordulhat úgynevezett kerekítési hatás, amikor egyes árakat felfelé igazítanak, de a hosszú távú inflációt nem ez dönti el, hanem a gazdaság egészének állapota.
Ezért lenne kulcsfontosságú a kettős árkiírás, vagyis hogy egy ideig forintban és euróban is fel legyenek tüntetve az árak. Ez segíthetne abban, hogy a vásárlók pontosan lássák az átváltást, és ne lehessen észrevétlenül emelni.
A béreket, nyugdíjakat, támogatásokat és adókat egy hivatalos átváltási árfolyamon számolnák át. Vagyis önmagában az átváltás miatt senki nem kaphatna kevesebbet. Ugyanakkor pszichológiailag sokaknak furcsa lenne, hogy a megszokott nagy forintösszegek helyett jóval kisebb eurós számokat látnának.
A hitelek és megtakarítások miatt különösen érzékeny kérdés
A forinthitelek és megtakarítások euróra váltása az egyik legkényesebb terület lenne. Lakáshitelek, személyi kölcsönök, vállalati hitelek, bankszámlák és hosszú távú szerződések tömegét kellene átszámítani.
Ez csak akkor működhet jól, ha átlátható szabályok, erős fogyasztóvédelem és világos banki kommunikáció kíséri a folyamatot. A devizahiteles múlt miatt a magyar lakosság különösen érzékeny minden olyan változásra, ami árfolyamhoz és hitelhez kapcsolódik.
A vállalkozások sokat nyerhetnek a kiszámíthatósággal
A magyar cégek egy része már most is félig euróban él. Importálnak, exportálnak, euróban kapnak ajánlatot, euróban fizetnek beszállítóknak. Nekik a forint mozgása folyamatos kockázat.
Az euró bevezetése megszüntetné az euró-forint árfolyamkockázatot, egyszerűbbé tenné a tervezést, könnyebbé tenné a külföldi szerződéseket, és átláthatóbbá tenné az árakat. Ez különösen az exportáló, importáló, turisztikai, logisztikai és szolgáltató cégeknek jelenthetne előnyt.
Az euró fegyelmet hozhat, de nem csodaszer
Magyar Péter egyik legerősebb érve az, hogy az euró fegyelmet kényszerítene a mindenkori kormányokra. A Forbes szerint úgy fogalmazott, hogy a közös pénz megakadályozná, hogy egy jövőbeni kabinet felelőtlenül bánjon az állami vagyonnal.
„Az euró bevezetése azt jelentené, hogy egy jövőbeni kormány sem tehetné azt az állami vagyonnal, mint amit szerinte az Orbán-kormány tett.”
Ez erős politikai üzenet, de egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni: az euró önmagában nem old meg minden problémát. Nem szünteti meg automatikusan a korrupciót, nem teszi versenyképesebbé egyik napról a másikra a gazdaságot, és nem javítja meg varázsütésre az állami rendszereket.
Az euró akkor lehet valódi előny, ha mögötte rendben van a költségvetés, alacsony az infláció, javul a versenyképesség, és stabil intézményi háttér működik.
Az elemzők óvatosabbak a 2030-as tervvel
Bár a kormány ambiciózus célt tűzött ki, az elemzők jóval óvatosabbak. A Reuters szerint Magyarország jelenleg nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a hiány, az adósságpálya, valamint a gazdasági stabilitás helyreállítása komoly kihívás.
A Forbes által idézett Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarország inkább 2030 és 2034 között juthat el oda, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a mostani cél inkább politikai és gazdaságstratégiai iránytű, mint biztos menetrend.
A piacok már most figyelnek
Az euróbevezetés terve nemcsak hosszú távú kérdés. A befektetők már most is figyelik, mennyire komoly a kormány szándéka. Ha azt látják, hogy valóban csökken a hiány, javul az EU-val való viszony, érkeznek a reformok, és stabilizálódik a gazdaság, az erősítheti a forintot és javíthatja Magyarország pénzügyi megítélését.
A Reuters szerint a kormány EU-párti fordulata és a befagyasztott uniós források felszabadítását célzó korrupcióellenes reformok már most is javították a befektetői hangulatot. De a piacokat végül mindig a konkrét számok győzik meg, nem a szándéknyilatkozatok.
Nem az a fő kérdés, hogy kell-e euró, hanem az, milyen állapotban jutunk el oda
Az euróról szóló vita könnyen leegyszerűsödik arra, hogy forint vagy euró. A valóság azonban sokkal összetettebb. Nem önmagában a pénzcsere a döntő, hanem az, hogy Magyarország milyen gazdasági állapotban érkezik el odáig.
Ha az ország stabil, kiszámítható, alacsony inflációjú és fegyelmezett költségvetésű pályára áll, akkor az euró egy sikeres felzárkózási folyamat lezárása lehet. Ha viszont túl korán, gyenge állapotban történne az átállás, az komoly kockázatokat hordozna.
Most kezdődik az igazán nehéz rész
Magyar Péter és Kármán András tárgyalása egyértelműen megmutatta, hogy a magyar euró ügye újra a gazdaságpolitika középpontjába került. Az Eurócsoport támogatást ígér, a kormány 2030-ig célt lát a feltételek teljesítésében, de az út hosszú és kifejezetten nehéz lesz.
Az euró nagy ígéret lehet: stabilabb pénzügyi környezetet, kisebb árfolyamkockázatot, fegyelmezettebb gazdálkodást és nagyobb bizalmat hozhat. A valódi kérdés most már az, hogy a politikai szándékból lesz-e következetes gazdasági program is. Ön szerint Magyarországnak valóban az euró felé kellene indulnia, vagy előbb a forinttal kellene bizonyítani a stabilitást?
