Magyar Péter beszámolója szerint 2026. október 7-én este kihallgatták a Központi Nyomozó Főügyészségen a több mint két éve húzódó telefonos ügyben. A miniszterelnök közölte, hogy rövid vallomást tett, de nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. Az eljárás a mentelmi jogának szeptemberi felfüggesztése után folytatódott.
A 2024. június 21-i események miatt indult ügy ezzel Magyar beszámolója szerint újabb állomáshoz érkezett. Közösségi oldalán azt írta, hogy a kihallgatásra előre egyeztetett időpontban került sor. A vallomását rövidnek nevezte, és további tájékoztatást ígért az ügy fejleményeiről.
A miniszterelnök közlése szerint az eljárás ellen nem tett panaszt. Ez külön kérdés attól, hogy elismeri-e a neki tulajdonított bűncselekményt: erről azt mondta, hogy nem ismerte el. A bejelentés így egyszerre szólt a vallomástételről és arról, milyen álláspontot képvisel az ügyben.
A kihallgatás önmagában nem jelent bűnösséget, és nem azonos sem a vádemeléssel, sem az elítéléssel. Magyar Pétert megilleti az ártatlanság vélelme. A telefon elvételéről és későbbi sorsáról szóló ügyészségi állításokat ennek megfelelően kell kezelni.
Egy klubtól a Dunáig: mit állított az ügyészség?
Az ügy középpontjában egy mobiltelefon áll, amelyről a Legfőbb Ügyészség 2024 szeptemberében adott tájékoztatást. A hatóság akkori közleménye szerint az események egy budapesti klubban kezdődtek, ahol egy férfi videózta Magyar Pétert. Az ügyészség az ott történteket és a készülék későbbi sorsát ismertette a lopás miatt folyó nyomozás háttereként.
A Legfőbb Ügyészség által közölt nyomozati állítás szerint Magyar Péter 2024. június 21-én elvette az őt videózó férfi telefonját, majd nem adta vissza. A közlemény azt is állította, hogy később szándékosan a Dunába ejtette a készüléket. Ez az ügyészség által leírt eseménysor, nem jogerős bírósági megállapítás.
A telefon története az ügyészségi tájékoztatás szerint nem ért véget a folyóban. A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy a készülék rendőri intézkedés után működőképesen visszakerült a sértetthez. Ugyanebben a közleményben az értékét százezer forintot meghaladó összegként jelölték meg.
Az ügyészség jogi álláspontja szerint az általa leírt magatartás alkalmas volt a lopás megvalósítására. A készülék elvételére, Dunába ejtésére és visszakerülésére vonatkozó részletek egyaránt ebből a hatósági tájékoztatásból származnak. Magyar mostani bejelentésében azt közölte, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem ismerte el.
A telefonos ügyként ismert eljárás tehát ugyanahhoz a 2024-es eseményhez kapcsolódik. Az októberi kihallgatásról szóló bejelentés nem egy újabb telefonos esetet jelzett, hanem ennek az eljárásnak a folytatásáról szólt. A két időpont között több mint két év telt el.
A mentelmi jog felfüggesztése után folytatódott az eljárás
Az ügy történetében már 2024 őszén szerepet kapott Magyar Péter mentelmi joga. Polt Péter akkori legfőbb ügyész szeptemberben az Európai Parlament elnökénél indítványozta annak felfüggesztését. Magyar akkor európai parlamenti képviselőként volt érintett az eljárásban.
A Legfőbb Ügyészség 2024. szeptember 26-án közölte, hogy lopás miatt folyik nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen. A mostani kihallgatásról már Magyarország miniszterelnökeként számolt be Magyar Péter. A politikai tisztsége tehát megváltozott, az eljárás azonban továbbra is a 2024. június 21-i eseményekhez kötődik.
Az Országgyűlés 2026 szeptemberében felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát. A politikus parlamenti felszólalásában maga is kérte ezt a lépést. A mentelmi jog felfüggesztése az eljárás folytatásának akadályát érintette, nem a büntetőjogi felelősség kérdését döntötte el.
A Privátbankár beszámolója szerint a parlament 139 igen szavazattal fogadta el a döntést. Ellenszavazat és tartózkodás nem volt. Ez a szeptemberi döntés előzte meg a nyomozó ügyészség későbbi tájékoztatását és Magyar októberi bejelentését.
A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 29-én ismertetett tájékoztatása szerint a mentelmi akadály megszűnésével az eljárás az általános szabályok szerint folytatódott. Vagyis a mentelmi jog ekkor már nem akadályozta az eljárás továbbvitelét. A hatóság ebben a tájékoztatásban előzetesen nem közölte a kihallgatás időpontját.
Rövid vallomásról beszélt, újabb tájékoztatást ígért
Magyar Péter október 7-i bejelentése alapján a kihallgatás aznap este, előre egyeztetett időpontban történt. A közlésében rövid vallomásról beszélt, de a rövidségből önmagában nem következik, pontosan milyen kérdésekre és milyen részletességgel válaszolt. A vallomás teljes tartalmára vonatkozó következtetésekhez ez a beszámoló nem ad alapot.
A miniszterelnök által közölt két lényeges pont az, hogy vallomást tett, és nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. Az eljárás elleni panasz hiányáról szóló közlése sem jelent beismerést. A bejelentésből ezért nem lehet azt kiolvasni, hogy elfogadta volna az ügyészség korábban ismertetett eseményleírását.
Magyar további tájékoztatást ígért az ügy fejleményeiről. Most a saját beszámolója alapján a kihallgatás és a vallomástétel jelentette az új állomást. A telefonos ügyben felmerült büntetőjogi felelősség kérdését ez a bejelentés önmagában nem dönti el.
