Magyar Péter jelentős költségvetési javulásról számolt be október 5-én: a miniszterelnök szerint négy hónap alatt 1200 milliárd forinttal javult az egyenleg. A szeptemberi hiány valóban jóval kisebb lett az egy évvel korábbinál, Kármán András pénzügyminiszter azonban óvatosságra intett: a kedvezőbb havi számokban egyszeri hatások is szerepet játszottak.
A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt. Egy évvel korábban, 2025 szeptemberében még 303,2 milliárd forintos mínuszt mutatott ugyanez a mérleg. A különbség 210,4 milliárd forint, vagyis az idei szeptember lényegesen kedvezőbb eredményt hozott. Ez azonban továbbra is hiányt jelent: az adott hónapban az állam kiadásai meghaladták a bevételeit, csak kisebb mértékben, mint tavaly.
Magyar Péter a négyhavi, általa 1200 milliárd forintra tett egyenlegjavulást a felesleges és túlárazott költekezés leállításának tulajdonította. Ez a miniszterelnök értékelése a kormány munkájáról és annak pénzügyi hatásáról. Az általa említett négyhavi javulás ugyanakkor nem azonos sem a szeptemberi hiány éves összevetésben mért csökkenésével, sem az év első kilenc hónapjának összesített eredményével. A három szám más időszakot, illetve más összehasonlítást ír le, ezért nem helyettesíthetők egymással.
A kisebb hiány mögött nem több bevétel állt
A szeptemberi mérleg egyik fontos részlete, hogy a javulás nem a bevételek növekedésével járt együtt. A minisztérium adatai szerint a hónapban 2756,2 milliárd forint bevétel érkezett, miközben a kiadások 2849 milliárd forintot tettek ki. Mindkét összeg alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A hiány azért lett kisebb, mert a kiadások nagyobb mértékben estek vissza, mint a bevételek: kevesebb pénz folyt be, de ennél is nagyobb összeggel csökkentek a kifizetések.
A bevételek éves összevetésben 108,8 milliárd forinttal, a kiadások pedig 319,2 milliárd forinttal csökkentek. A két változás különbsége adja a szeptemberi egyenleg 210,4 milliárdos javulását. Ez fontos különbség a költségvetés helyzetének megítélésében: a kedvezőbb havi eredmény ezúttal a kiadási oldalon alakult ki, nem abból, hogy az állam több bevételhez jutott volna. Önmagában a havi mérleg ugyanakkor még nem mutatja meg, hogy a kisebb kifizetésekből mennyi jelent tartós változást.
Erre világít rá a közüzemi szolgáltatások támogatása is. Szeptemberben erre 154 milliárd forinttal kevesebbet fizettek ki, mint egy évvel korábban. A Pénzügyminisztérium ezt a hónapok közötti eltérő kifizetési ütemezéssel magyarázta. Vagyis ennél a tételnél nem egyszerűen arról van szó, hogy ugyanekkora összeg végleg eltűnt volna a kiadások közül: az is számít, melyik hónapban történik a kifizetés. Ezért a szeptemberi csökkenést nem lehet automatikusan ugyanekkora tartós megtakarításként kezelni.
A kilenchavi mérleg más képet mutat
Ha nem egyetlen hónapot, hanem a januártól szeptemberig tartó teljes időszakot nézzük, nagyobb hiány látszik az előző évinél. A központi alrendszer összesített mínusza 5261,9 milliárd forintot tett ki, ami 1933,2 milliárddal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért értéket. A kedvezőbb szeptember tehát egy olyan év része, amelynek összesített mérlege ebben az összehasonlításban rosszabb volt a tavalyinál. A havi javulás és a nagyobb kilenchavi hiány így egyszerre igaz.
A kilenchavi adatban ugyanakkor jelentős szerepe volt egy augusztusi tételnek: az RRF-előfinanszírozás 2186,9 milliárd forinttal növelte a hiányt. Ezt kihagyva az összesített mínusz 3075 milliárd forint lett volna, ami már 253,7 milliárddal kisebb az egy évvel korábbinál. A teljes és az e tétel nélkül számolt mérleg tehát eltérő képet ad. Az előfinanszírozás része a tényleges kilenchavi hiánynak, nélküle viszont jobban látható, hogyan alakult az egyenleg a többi bevétel és kiadás mellett.
A kiadások között a kamatoknál is jelentős különbség mutatkozott. Januártól szeptemberig 2375,2 milliárd forintot fordítottak kamatkiadásokra, 726,2 milliárddal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ez a költségvetés egyik nagy összegű kiadási tétele, így a változása is számottevő. A kamatkiadások csökkenése azonban önmagában nem magyarázza meg a teljes egyenleg alakulását, és nem azonos a miniszterelnök által említett négyhavi javulással sem: itt ismét a január–szeptemberi időszak összehasonlításáról van szó.
Kármán András szerint még nehéz a helyzet
Kármán András október 5-i értékelésében egyszerre beszélt kedvező irányról és a fennmaradó nehézségekről. A pénzügyminiszter szerint a kiadási fegyelem tartósan beépül a számokba, és a munka iránya helyes. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a havi eredményeket egyszeri hatások befolyásolják, a költségvetés helyzetét pedig továbbra is nehéznek nevezte. Értékelése így nem pusztán a javulást emelte ki, hanem azt is, miért kell óvatosan kezelni egyetlen hónap kedvezőbb adatait.
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter megszólalásában eltérő hangsúlyok jelentek meg. Magyar Péter a négy hónap alatt elért, általa közölt javulást és a költekezés visszafogását emelte ki; Kármán András a kiadási fegyelem mellett az egyszeri tényezőkről is beszélt. A minisztériumi számokból a szeptemberi hiány csökkenése közvetlenül látható, de a kifizetések időzítése miatt ebből nem következik, hogy a teljes havi javulás kizárólag tartós kiadáscsökkentés eredménye lenne. A kedvező adat és az óvatos értékelés ezért nem zárja ki egymást.
A szeptemberi gyorstájékoztató előzetes adatokat tartalmaz, nem végleges éves eredményt. Az év egészének megítéléséhez ezért nemcsak az számít, hogy egy adott hónapban mennyivel lett kisebb a hiány, hanem az összesített bevételek és kiadások alakulása is. A mostani mérleg fontos részlete a közüzemi támogatások eltérő kifizetési ütemezése: ez megmutatja, miért lehet kedvezőbb egy hónap eredménye anélkül, hogy a változás teljes összege tartós megtakarítást jelentene.
