Nem fogadta el a gyanúsítást, és panaszt tett ellene Matolcsy György, az ügyészség azonban elutasította a beadványát az Erste-ügyben. A volt jegybankelnök mellett más gyanúsítottak kifogásait is elbírálták: a nyomozás folytatódik, miközben Matolcsy tagadja, hogy fenyegetésre adott volna utasítást. A döntés nem jelent bűnösséget megállapító ítéletet.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség alaptalannak találta a bankfelügyeleti ügyben benyújtott panaszokat. Ezek nemcsak a gyanúsításokat, hanem a kutatásokat és lefoglalásokat is támadták. A döntésről a Fővárosi Főügyészség 2026. október 12-én adott tájékoztatást.
Matolcsy Györgyöt szeptember 22-én hallgatták ki gyanúsítottként. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke ezt később maga is megerősítette az MTI-hez eljuttatott közleményében, október 3-án pedig nyilvánosan jelezte, hogy nem fogadja el a gyanúsítást, és panasszal élt ellene. Ezt a panaszt is érinti a mostani elutasítás.
Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája hivatali visszaélés miatt nyomoz. Összesen hét embert hallgattak ki gyanúsítottként; közülük hatan a gyanúsítást, öten pedig a kutatást és lefoglalást kifogásolták. A panaszok elutasításával ezek a beadványok nem hozták meg a gyanúsítottak által kért változtatást.
Egy felügyelőbizottsági szék körül alakult ki a konfliktus
A nyomozás középpontjában az áll, hogyan használhatták az MNB bankfelügyeleti jogköreit 2023-ban. A Fővárosi Főügyészség által ismertetett megalapozott gyanú szerint a jegybank bankfelügyeleti főosztályait irányító egyes személyek vezetői utasításra, hivatali hatáskörükkel visszaélve gyakoroltak nyomást egy osztrák anyavállalattal rendelkező magyar bankra.
Az ügyészség szerint a feltételezett nyomásgyakorlás célja az volt, hogy az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon. A hatóság által ismertetett gyanú szerint ezt a célt el is érték. Ez azonban továbbra is a nyomozásban vizsgált állítás, nem jogerős bírósági ténymegállapítás.
Az Erste Bank Magyarországot és osztrák anyavállalatát, az Erste Groupot érintő történet előzményeiről Simor András beszélt nyilvánosan. A korábbi jegybankelnök azt állította, hogy az MNB felügyeleti fellépése az ő távozását célozta az Erste Group felügyelőbizottságából. Beszámolója így egy személyi kérdést kapcsolt össze a magyar bankkal szembeni hatósági fellépéssel.
A feltételezett visszaélés lényege tehát az ügyészség által bemutatott gyanú szerint nem pusztán a felügyeleti szigor volt. A hatóság azt vizsgálja, hogy a hivatali eszközöket egy felügyelőbizottsági tag lemondatására használták-e. Ennek tisztázása a nyomozás feladata; a panaszokról szóló döntés nem zárta le ezt a kérdést.
Simor egy találkozóról beszélt, Matolcsy vitatja a történetét
Simor András beszámolójának egyik legfontosabb részlete egy 2023. decemberi találkozó. Állítása szerint Jelasity Radovánnal, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatójával az MNB-ben közölték: amíg Simor az Erste Group felügyelőbizottságának tagja, a magyar bank különösen szigorú és kellemetlen felügyeleti fellépésre számíthat.
Ez a találkozóról szóló leírás Simor állítása, amelyet Matolcsy György vitatott. A volt MNB-elnök nyilvános videóban azt mondta, hogy nem tudott ilyen találkozóról, és nem adott utasítást fenyegetésre. Álláspontja szerint Simor története nem állja meg a helyét.
A két korábbi jegybankelnök álláspontja így a történet lényegi pontján tér el. Simor a saját távozását célzó felügyeleti nyomásról beszélt, Matolcsy viszont tagadta a neki tulajdonított utasítást. A mostani ügyészségi döntésből nem következik, hogy Matolcsy személyes utasítása bizonyított lenne: az ő felelőssége is a folyamatban lévő eljárás része.
A nyomozást az MNB új vezetésének feljelentése előzte meg. A jegybank Simor 2026. áprilisi nyilatkozata után indított belső vizsgálatot, majd az ügy a nyomozó hatósághoz került. A szeptember 22-i intézkedések során a hét gyanúsítottnál házkutatást tartottak, és elektronikus eszközökről adatokat mentettek le.
A panaszokat elutasították, de a történteket még tisztázni kell
A panaszokat elbíráló ügyészség a megalapozott gyanú fennállását feljelentésekre, megkeresések eredményére, tanúvallomásokra és más okirati bizonyítékokra alapozta. Vagyis az ügyészség nem kizárólag a nyilvánosan elhangzott, egymással ellentétes álláspontok alapján döntött a kifogásokról.
A kutatásokat és lefoglalásokat az ügyészség törvényesen végrehajtottnak találta. Ez a panaszokat elbíráló hatóság megállapítása; a tájékoztatás ugyanakkor a kutatás elleni további jogorvoslatként a bírósághoz fordulás lehetőségét is megemlíti. Az intézkedések megítélése és a gyanúsítottak büntetőjogi felelőssége két külön kérdés.
A gyanúsítás elleni panasz elutasítása nem azonos azzal, hogy valakit elítéltek. Ebben a szakaszban az ügyészség azt találta megalapozottnak, hogy a nyomozás a közölt gyanú alapján folytatódjon. Matolcsyt és a többi gyanúsítottat továbbra is megilleti az ártatlanság vélelme.
A következő feladatot maga az ügyészség is megjelölte: teljesen tisztázni kell a történteket, és ellenőrizni kell a gyanúsítottak védekezését. Az Erste-ügy ezért a panaszok elbírálása után is nyomozási szakaszban marad; a mostani döntés nem helyettesíti a még hátralévő vizsgálatot.