Bruttó 31 875 000 forint egyéb járandóságot ítéltek meg Bús Balázsnak, amikor 2024-ben távozott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő éléről – ezt hozta nyilvánosságra Molnár Áron 2026. október 5-én. Az összeg több mint tizenhat havi főigazgatói illetménynek felelt meg, Bús pedig még a távozása évében újra alelnöki megbízást kapott a Nemzeti Kulturális Alapnál.
A színész-aktivista közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz, vagyis az NKTK-hoz. Az intézmény válaszát a Telex is elkérte Molnártól. A dokumentumból nemcsak a távozáshoz kapcsolódó összeg derült ki: a két kulturális intézménynél betöltött tisztségek lezárásának és az egyik megbízás megújításának időrendje is kirajzolódott.
Bús Balázs, Óbuda korábbi polgármestere egyszerre volt az NKTK főigazgatója és a Nemzeti Kulturális Alap, azaz az NKA alelnöke. A két feladatát 2024 februárjában ugyanazon a napon fejezte be. A közel 32 milliós járandóságot azonban kifejezetten a főigazgatói jogviszony megszűnéséhez kapcsolódóan ítélték meg neki.
Több mint tizenhat havi illetmény egy távozáskor
Az NKTK válasza szerint Bús főigazgatói jogviszonya 2024. február 15-én, közös megegyezéssel szűnt meg. Ugyanezen a napon az NKA-alelnöki megbízása is véget ért, így akkor mindkét tisztségétől megvált. A februári távozás után azonban még ugyanabban az évben újabb NKA-s megbízás következett.
A főigazgatói távozásához megítélt bruttó 31 875 000 forintot az intézmény egyéb járandóságként nevezte meg. Ez nem feltétlenül jelent végkielégítést: a juttatás pontos jogcíme és szerződéses alapja nem ismert. A közölt adat a megítélt összegről szól, a tényleges átutalás időpontjáról nem ad információt.
Az összeg nagyságát az NKTK összehasonlítása érzékelteti. A válasz szerint valamivel több mint tizenhat havi főigazgatói illetménynek felelt meg, vagyis jóval meghaladta az egy évre jutó illetményt. A közel 32 millió forint ráadásul bruttó összeg, nem ennyi nettó, hazavitt pénz.
A járandóság megítélésének részletes feltételei és a döntéshozó személye nem ismert. Az összeg nagysága önmagában nem bizonyít jogellenességet vagy korrupciót. A dokumentumból az derül ki, mennyit ítéltek meg Búsnak a főigazgatói jogviszonya lezárásakor, de a döntés teljes háttere nem.
Molnár Csák János szerepét is felvetette
Molnár Áron a juttatás biztosítását Csák János korábbi kulturális miniszternek tulajdonítja. Csák személyes döntési szerepét azonban nem támasztja alá külön döntési irat. A közel 32 milliós összeget az NKTK válasza rögzíti, a korábbi miniszter szerepéről Molnár tett állítást.
A színész-aktivista azt is állítja, hogy Bús kettős tisztségviselése érdekében módosították az NKTK működési szabályzatát. Szerinte ez tette lehetővé, hogy Bús egyszerre töltse be a főigazgatói és az alelnöki szerepet. A szabályzatmódosítás céljára vonatkozó állítás szintén Molnártól származik.
A távozás nem jelentette Bús NKA-s szerepvállalásának végleges lezárását. Újabb alelnöki megbízási szerződését 2024. október 15-én írták alá, nyolc hónappal az előző megbízás megszűnése után. Ez az NKA alelnöki tisztségébe való visszatérést jelentette, nem az NKTK főigazgatói állásába.
A februári távozás és az októberi új szerződés tehát két külön intézményi szerepet érintett. A járandóság a megszűnt főigazgatói jogviszonyhoz kapcsolódott, az új megbízás pedig az alelnöki feladathoz. Bús második alelnöki megbízása 2026 áprilisában ért véget, ismét közös megegyezéssel.
A későbbi büntetőügy külön történet
Bús Balázst 2026 júniusában az NKA-támogatásokat érintő büntetőügyben letartóztatták. A 2024-es távozási járandóság és a későbbi támogatási ügy között ugyanakkor nincs igazolt bűnügyi kapcsolat. A letartóztatás nem jelent bűnösséget megállapító ítéletet.
A támogatási ügyben Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert is gyanúsítottként hallgatták ki. Mentelmi jogának felfüggesztése után, 2026. szeptember 28-án vették őrizetbe. Hankó az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen is panaszt jelentett be.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség által ismertetett gyanú szerint a támogatások tényleges eldöntése eltért a hivatalos kollégiumi eljárástól, és Hankó, illetve más személyek dönthettek a pénzekről. Az ügyészség 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány gyanújáról számolt be. Ezek a büntetőeljárásban megfogalmazott állítások, nem jogerős bírósági megállapítások.
A Kecskeméti Járásbíróság 2026. október 1-jén egy hónapra elrendelte Hankó letartóztatását. Ő és védője fellebbezett, így a döntés a tudósítás időpontjában nem volt jogerős. Ahogy Bús esetében, úgy Hankónál sem azonos a letartóztatás a bűnösség kimondásával.
Molnár október 5-i közlése egy korábbi vezetői távozás anyagi részletét hozta nyilvánosságra. Az NKTK válasza szerint Búsnak a 2024-es főigazgatói távozásakor több mint tizenhat havi illetménynek megfelelő bruttó járandóságot ítéltek meg. Nyolc hónappal később újabb NKA-alelnöki szerződést írtak alá vele, amely 2026 áprilisáig tartott.
A juttatás megítélt összege és a tisztségek időrendje így már ismert. Nyitott kérdés marad viszont a járandóság pontos szerződéses háttere, a döntéshozó személye és a tényleges átutalás időpontja. A későbbi büntetőeljárás önmagában ezekre nem ad választ, és a 2024-es juttatás jogellenességét sem bizonyítja.
