Újabb fordulatot vett az úgynevezett aranykonvojügy. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben azt állította: az általa ismert nyomozati adatok szerint 2026 márciusában Orbán Viktor akkori miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. A volt főügyész súlyos állításokat fogalmazott meg, ugyanakkor az ezeket alátámasztó nyomozati bizonyítékokat nem hozta nyilvánosságra.
Fürcht Pál nyílt levelét szeptember 29-én ügyvédje, Horváth Lóránt tette közzé a volt főügyész kérésére. Fürcht azt írta, hogy a nyomozás akkori állása alapján Orbán Viktor március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat. Állítása szerint a titkosszolgálat már március 4-én egyeztetett a Legfőbb Ügyészség vezetőivel, majd másnap rendkívül gyorsan eljutott a feljelentés a nyomozó hatósághoz, miközben az akció már folyamatban volt.
Fürcht szerint politikailag kreált ügyre jutottak a nyomozók
A volt főügyész állítása ennél is tovább megy. Azt írta, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei a májusig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra jutottak: az aranykonvojügyet politikai célból hozhatták létre. Fürcht szerint erről főügyészként jelentést tett feletteseinek. Korábban arról is beszélt, hogy politikailag érzékeny ügyekben szerinte megpróbálták meghatározni, kit lehet vizsgálni, kit nem lehet kihallgatni, és milyen irányba haladhat a nyomozás.
Az ukrán pénzszállítók ügye hónapok óta komoly vitákat vált ki. A hatóságok márciusban csaptak le a készpénzt és aranyat szállító ukránokra, később azonban a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az ellenük indított pénzmosási nyomozást. Fürcht nyilatkozatai nyomán újabb feljelentések is születtek, amelyek vizsgálatát a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez tették át.
Az ügyészség visszautasította Fürcht korábbi állításait
A történetnek ugyanakkor van egy másik oldala is. A Legfőbb Ügyészség Fürcht korábbi, politikai befolyásolásról szóló állításait határozottan visszautasította, és azt közölte, hogy a volt főügyész szerintük tényszerűen valótlan állításokat tett. Az ügyészség álláspontja szerint az aranykonvojügy valamennyi szálának kivizsgálására utasítás volt érvényben, függetlenül attól, hogy az kiket vagy milyen szervezeteket érintett.
A nyílt levél időzítése azért is kapott különös figyelmet, mert egy nappal korábban az Országgyűlés leszavazta Baka András köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt. Baka később elmondta, hogy a jelöléskor tudott Szathmáry testvérének aranykonvojügyi érintettségéről. A titkos parlamenti szavazáson 138 képviselő voksolt nemmel, egy tartózkodás mellett, igen szavazat pedig nem érkezett.
Fürcht Pál nyílt levele tehát valóban komoly új állítást hozott Orbán Viktor szerepéről, de jelenleg ezt Fürcht állításaként kell kezelni. A volt főügyész nem tette közzé azokat a nyomozati bizonyítékokat, amelyekre hivatkozik, a Legfőbb Ügyészség pedig vitatja a politikai befolyásolásról szóló állításait. Az aranykonvojügy körüli feljelentések vizsgálata közben folytatódik.
