Hosszú hónapok, sőt bizonyos műtéteknél akár több mint egy év várakozás után komoly változtatás készül a magyar egészségügyben. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy elkészült a várólisták csökkentését célzó szakmai program, amelynek végrehajtása a szükséges kormányzati döntés után már 2026 őszén megkezdődhet. A tervek szerint nem egyszerűen több műtétet végeznének, hanem külön finanszírozást, végrehajtási menetrendet és mérhető eredményeket rendelnének a programhoz.
A változtatás különösen azoknak lehet fontos, akik térd- vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre várnak. Ezeken a területeken jelenleg több tízezer beteg szerepel a listákon, és egyes intézményekben a tényleges várakozási idő több száz nap. A NEAK jelenlegi nyilvántartásában is találni olyan kórházat, ahol a térdprotézis-műtétek átlagos várakozási ideje 500–600 nap körül vagy akár afölött jár, miközben más intézményekben jóval rövidebb idő alatt jutnak el a betegek a műtőig.
Több mint 35 ezer beteg csak három nagy várólistán
A nyár eleji adatok szerint a három legnagyobb műtéti várólistán összesen több mint 35 600 beteg szerepelt. Közel 20 ezren térdprotézisre, mintegy 9800-an csípőprotézisre, és csaknem 6000-en szürkehályog-műtétre vártak több mint 60 napja. Egy év alatt ezen a három területen nagyjából 20 százalékkal nőtt a várakozók száma.
A különbségek ráadásul nemcsak az egyes kórházak között lehetnek jelentősek. A nyilvános várólista-adatok elemzése arra is rámutatott, hogy ugyanazon beavatkozásnál egyes betegek rövid időn belül műtőbe kerülhetnek, miközben mások több száz napot várnak. Ennek lehetnek teljesen indokolt szakmai okai – például az állapot súlyossága vagy sürgőssége –, de a program egyik célja éppen az lehet, hogy átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon, mikor és milyen sorrendben kerülnek sorra a betegek.
2027 végére húzták meg a céldátumot
A kormány júliusban határozatban kérte Hegedűs Zsoltot, hogy dolgozza ki a célzott várólista-csökkentő és kapacitásbővítő programot. A miniszternek meg kellett határoznia a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az esetleges kapacitásbővítés mértékét, valamint annak költségvetési igényét is. A korábban megfogalmazott cél szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapos, a járóbeteg-ellátásban pedig legfeljebb két hónapos várakozási időt szeretnének elérni.
Ez különösen nagy változást jelentene azokon a területeken, ahol jelenleg akár 300, 500 vagy 600 nap feletti átlagos várakozás is előfordul. A NEAK friss adatai például több intézménynél is több száz napos térdprotézis-várakozást mutatnak. Ugyanakkor a kitűzött határidő egyelőre kormányzati cél, nem garantált eredmény: ehhez elegendő orvosra, ápolóra, műtéti kapacitásra, eszközre és finanszírozásra is szükség lesz.
Hegedűs Zsolt azt is közölte, hogy a várólista-program mellett betegelégedettségi platformot is indítanának, nyilvánosságra hoznák az Országos Mentőszolgálat minőségi mutatóit, és 2027 elején önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság kezdheti meg működését. Ezek szintén tervezett intézkedések, amelyek végrehajtása részben további döntésektől függ.
A legfontosabb kérdés most az, hogy a szakmai program után mikor születik meg a végrehajtáshoz szükséges döntés, és mikor jelenik meg mindez a betegek számára is érzékelhető módon. Ha a terv megvalósul, annak valódi mércéje az lesz, hogy rövidülnek-e ténylegesen a több száz napos műtéti várakozások, és gyorsabban jutnak-e ellátáshoz azok, akik ma hónapokat vagy akár egy évet is várnak egy beavatkozásra.
