Négy büntetőügyet már átvett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, de Unger Anna elnök szerint a lista nem végleges. Az első ügyek kiválasztásánál ráadásul nem ő mondta ki a döntő szót: nyilatkozata szerint nyomozati helyettese önállóan döntött, és a korábbi ügyismeret is számított.
A munkavállalási engedélyekhez kapcsolódó vízumügy, az óbudai önkormányzati korrupciós ügy, a Volánbusz-ügy és a Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseinek ügye került elsőként az NVVH-hoz. A felsorolás különböző területeket kapcsol össze: engedélyezést, önkormányzati szerződéseket, közlekedést és egy állami hivatal kiadásait.
Unger Anna 2026. szeptember 28-án beszélt nyilvánosan arról, hogyan állt össze ez az első csomag. A hivatal büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én léptek működésbe, így az ügyek ismertetése közvetlenül az induláshoz kapcsolódott. Az elnök ugyanakkor már ekkor jelezte: további eljárások átvétele is következhet.
Nem az elnök állította össze a négyes listát
Az első ügyek kiválasztásáról Unger azt mondta, hogy Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes önállóan döntött. Az elnök állítása szerint nem adott neki utasítást arra, mely eljárások kerüljenek a hivatalhoz. Ez az indulás egyik lényeges részlete: Unger a kiválasztást a nyomozati vezető döntéseként mutatta be.
A döntésben Unger elmondása szerint Tasnády és a hivatalhoz érkező ügyészek korábbi ügyismerete is szerepet játszott. Vagyis a választásnál számított, hogy a munkába bekapcsolódó szakemberek milyen eljárásokat ismertek már. Az elnök ezt is megemlítette, amikor arról beszélt, miért éppen ezekkel az ügyekkel kezdtek.
Unger értelmezése szerint a négy eljárás eltérő, jellegzetes közvagyonvesztési és korrupciós mintázatokat képvisel. Ezzel nem egyetlen terület köré rendezte az induló ügyeket, hanem többféle problémát emelt ki. Ez azonban az elnök értékelése, nem az érintettek bűnösségét megállapító bírósági döntés.
Az óbudai ügyben például parkfenntartási és közétkeztetési szerződések érintettek. Ezek a megnevezések hétköznapi önkormányzati feladatokat takarnak: a parkok gondozását és az étkeztetés megszervezését. A szerződések vizsgálata ugyanakkor nem jelenti önmagában azt, hogy minden érintett megállapodás vagy valamennyi szereplő esetében bizonyított lenne a jogsértés.
A négyes lista így egyszerre mutatja meg, hol kezdett dolgozni a hivatal, és hol tartanak a bejelentett ügyátvételek. Az egyes eljárások kimeneteléről ebből még nem lehet következtetést levonni. Az átvétel a nyomozati munka szempontjából fontos fejlemény, nem azonos egy lezárt ügy eredményének kihirdetésével.
Bővülő csapat mellett jöhet a következő csomag
Az ügyek mellé nyomozói állomány is kell. Unger Anna a szeptember 30-i ATV-interjúban arról beszélt, hogy október 1-jén harminc–negyven nyomozó áll munkába. A közlés a hivatal indulásának személyi oldaláról adott képet, miközben az elnök már további ügyek átvételének lehetőségét is felvetette.
A bővítésről szóló bejelentés és az új eljárások terve két külön fejlemény. A nyomozók munkába állásáról Unger beszámolt, az újabb ügycsomag viszont még előretekintő tervként jelent meg. Nem ugyanaz tehát, hogy a hivatal további emberekkel készül a munkára, és hogy pontosan mely ügyeket fogja később átvenni.
A 24.hu október 5-i beszámolója szerint Unger tervei között szerepel, hogy 2026 végéig újabb négy–hat ügyből álló csomag kerülhet az NVVH-hoz. Ez a már ismertetett négy eljáráson túli bővülést jelentene. A megfogalmazás azonban lehetőségről szól: az újabb ügyek átvétele nem kezelhető már megtörtént eseményként.
Az első négy ügy megnevezése tehát nem egy végleges munkaterv lezárása volt. Unger már szeptember 28-án nyitva hagyta a folytatás lehetőségét, az októberi beszámoló pedig ennek lehetséges nagyságrendjét is jelezte. A következő csomag konkrét összetételéről ezek a közlések még nem adtak teljes képet.
Seszták ügyében is fontos fordulat történt
Ugyanezekben a napokban Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, KDNP-s országgyűlési képviselő ügyében is jelentős eljárási lépések történtek. Az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette a mentelmi jogát. A döntést 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.
Sesztákot még aznap a Központi Nyomozó Főügyészség épületében őrizetbe vették; ezt ügyvédje, Papp Gábor is megerősítette a sajtónak. A volt miniszter az őrizetbe vétele előtt ártatlannak vallotta magát. Az őrizetbe vétel nem jelent bűnösséget megállapító ítéletet, és nem azonos a letartóztatással.
Az ügyészségi gyanú szerint Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője több milliárd forint jogtalan előnyhöz jutott. Ez a hatóság gyanúja, amelyet a volt miniszter ártatlanságra vonatkozó nyilatkozatával együtt kell kezelni. A büntetőeljárás feladata a gyanú tisztázása; annak ismertetése nem helyettesíti a bírósági döntést.
Az ügyészség Indexnek adott tájékoztatása szerint a kapcsolódó eljárásban hat személlyel közöltek megalapozott gyanút, és csaknem hárommilliárd forint értékű vagyonelemeket foglaltak le. A lefoglalás ugyanakkor nem végleges vagyonelkobzás, és az összeg sem tekinthető automatikusan visszaszerzett közvagyonnak.
Az NVVH következő bejelentéseinél az lesz a kézzelfogható új fejlemény, hogy a tervezett csomagból mely ügyek kerülnek ténylegesen a hivatalhoz. Unger eddigi közlései alapján a négyes lista bővülhet; az új eljárások nevét és az átvételük időpontját azonban a további döntések teszik majd konkréttá.