Újabb fordulatot vett az Orbán Viktor és a 24.hu közötti sajtó-helyreigazítási ügy: a Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban is a hírportálnak adott igazat. A döntés nemcsak a konkrét per miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert fontos jelzést ad arról, meddig terjedhet a sajtó mozgástere, ha egy külföldi lapban megjelent állításról tudósít.
A bíróság ismét elutasította Orbán Viktor keresetét
A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban is úgy döntött, hogy elutasítja Orbán Viktor sajtó-helyreigazítási keresetét a 24.hu-val szemben. Ez azt jelenti, hogy a bíróság ezúttal sem kötelezte helyreigazításra a portált.
Az ügy előzménye egy 2024 márciusában megjelent cikk volt, amelyben a 24.hu egy külföldi szaklap interjúját szemlézte. Ebben Hans Reisch, a Spar vezérigazgatója arról beszélt, hogy Orbán Viktor korábban állítólag azt kérte a vállalattól, engedjék meg egyik rokonának a befektetést a Spar magyarországi leányvállalatába.
Orbán Viktor szerint a cikk valótlan tényállítást híresztelt, ezért kért sajtó-helyreigazítást. A bíróság azonban most is arra jutott, hogy a 24.hu nem saját tényállításként közölte a történetet, hanem tárgyszerűen számolt be arról, mi jelent meg a külföldi forrásban.
Fontos üzenetet küldött az ítélet a sajtószabadságról
A döntés egyik legfontosabb eleme, hogy a bíróság szerint a 24.hu-tól nem volt elvárható annak bizonyítása, pontosan mi hangzott el Orbán Viktor és a Spar vezetője között. A törvényszék álláspontja szerint egy ilyen elvárás már a sajtószabadság sérelmét is felvethetné.
A bírósági logika szerint ha egy hírportál egy már nyilvánosságra került, külföldi interjúban elhangzott állításokat tárgyszerűen ismertet, akkor nem kell ugyanúgy bizonyítania azok teljes valóságtartalmát, mintha saját állításként közölné őket. Ez a megközelítés sokak szerint erősíti a sajtó mozgásterét, különösen olyan ügyekben, amelyek jelentős közérdeklődésre tartanak számot.
Lényeges ugyanakkor, hogy az ítélet nem azt mondta ki, hogy Hans Reisch állítása minden részletében igaz volt. A döntés ennél szűkebb kérdésről szólt: arról, hogy a 24.hu jogszerűen szemlézhette-e a külföldi interjú tartalmát, és kellett-e emiatt helyreigazítást közölnie. A válasz erre most egyértelmű nem volt.
Anyagi következménye is lett az elveszített pernek
A perveszteségnek pénzügyi oldala is van. A bíróság Orbán Viktort 84 ezer forint illeték és 234 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ez összesen 318 ezer forintos terhet jelent, vagyis az ügy nemcsak politikailag, hanem anyagilag is kellemetlenül zárult számára.
Különösen úgy, hogy a Spar-ügy korábban is nagy nyilvánosságot kapott, és komoly politikai visszhangot váltott ki. A történet középpontjában továbbra is az a kérdés áll, történt-e bármilyen nyomásgyakorlás vagy befolyásszerzési kísérlet egy nagy nemzetközi vállalat magyarországi működésével kapcsolatban. A mostani ítélet azonban nem erről mondott végső szót, hanem kizárólag a sajtó-helyreigazítás jogosságáról döntött.
A mostani ítélet sokak szemében a sajtószabadságot erősítő döntésként értelmezhető, hiszen a bíróság szerint a 24.hu tárgyszerűen és jogszerűen járt el. Szerinted hol húzódik a határ a sajtó tájékoztatási kötelezettsége és a személyiségi jogok védelme között?
