Rendőrségi nyomozás indult a letelepedési államkötvények ügyében, miután a Transparency International Magyarország különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A szervezet a program pénzügyi következményeit és a közvetítő cégek ellenőrzését is kifogásolja.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a 444 megkeresésére megerősítette a nyomozás elrendelését. A fejlemény 2026. szeptember 17-én már nyilvános volt, a rendőrség azonban nem közölte, pontosan melyik napon indult az eljárás.
A nyomozás ténye nem jelenti azt, hogy a bűncselekményt vagy bárkinek a személyes felelősségét megállapították volna. Arról sincs megerősített információ, hogy Rogán Antalt vagy más konkrét személyt meggyanúsítottak az ügyben.
Több hatóságot is megjárt a feljelentés
A Transparency International Magyarország 2026. július 29-én jelentette be, hogy ismét a hatóságokhoz fordul a kötvényprogram miatt. A feljelentést július végén Ligeti Miklós, a szervezet akkori jogi igazgatója írta meg.
Az irat előbb a Legfőbb Ügyészségre, onnan a Központi Nyomozó Főügyészségre, végül a BRFK-hoz került. Augusztus közepén a rendőrség még feljelentéskiegészítés elrendeléséről tájékoztatta a 444-et.
A TI nem először próbált büntetőeljárást kezdeményezni: korábbi, hivatali visszaélés miatt tett feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség 2018-ban elutasította. A szervezet közérdekű perben megszerezte a parlament gazdasági bizottságának engedélyezési eljárásában keletkezett iratokat is.
A mostani feljelentésben a TI azt állítja, hogy a konstrukció és a kötvénykereskedelem sértette az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a felelős vagyongazdálkodás követelményeit. Álláspontja szerint a gazdasági bizottság nem ellenőrizte megfelelően a közvetítő vállalkozások tényleges tulajdonosait, a valódi haszonhúzókat pedig csak büntetőeljárási eszközökkel lehet azonosítani. Ezek a feljelentő állításai, nem megállapított jogsértések.
Letelepedési jogosultság járt a több százezer eurós befektetés mellé
A programot Rogán Antal kezdeményezte 2012-ben, amikor az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke volt. A konstrukció 2013 és 2017 között működött, és 2017 júniusának végén szüntették meg.
Az Európai Unión kívüli állampolgárok 250 ezer, illetve 300 ezer eurós befektetéssel szerezhettek magyar letelepedési jogosultságot. A befektetések futamideje öt év volt, a közvetítő vállalkozások működését pedig a parlament gazdasági bizottsága engedélyezte.
A 2026-os beszámolók 6621 értékesített kötvényről szólnak. A programban a családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt. A befektetők száma tehát nem volt azonos a jogosultságot szerzők teljes létszámával.
Két milliárdos összeg, amelyet nem szabad összekeverni
A TI 2026. július 29-i közleményében 66,5 millió euró, korabeli árfolyamon több mint 21 milliárd forint nettó relatív veszteséget számolt. Ezt úgy kapta meg, hogy a letelepedési kötvényprogramot a hagyományos devizakötvényes állami finanszírozással hasonlította össze. Vagyis a szervezet azt vizsgálta, hogyan alakultak volna a költségek egy másik finanszírozási megoldás mellett.
Más mutató a közvetítők pénze: a TI számítása szerint ezek a cégek kötvénycsomagonként 29 ezer eurót, összesen körülbelül 192 millió eurót, akkori árfolyamon mintegy 60 milliárd forintot kerestek. Ez a közvetítőknél számolt bevétel, illetve nyereség nem azonos az állam relatív veszteségével, és a két összeg nem adható automatikusan össze.
A pénzügyi következményekkel a TI korábban is foglalkozott: a Költségvetési Felelősség Intézet Budapesttel 2018. október 8-án közös kutatást mutatott be. Az Államadósság Kezelő Központ ugyanakkor korábban azt állította, hogy a 2013–2017 közötti kibocsátások több mint 9,6 millió euró, közel 3 milliárd forint megtakarítást hoztak.
Az ÁKK ezt a Prémium Euró Magyar Állampapírhoz viszonyította, tehát nem ugyanazt az összehasonlítási alapot használta, mint a TI. A két számítás eltérő pénzügyi alternatívákhoz méri a programot; a TI veszteségszámítása nem hatóság vagy bíróság által megállapított kárösszeg.
A lezárás után is maradtak visszafizetések. Az Economx által ismertetett adat szerint 2022-ben, az utolsó visszafizetési évben az állam 551,7 millió eurót fizetett vissza. A TI éppen a 2022-ben is zajló kötvény-visszavásárlásokra hivatkozva érvel azzal, hogy az ügy nem évült el. Ez a szervezet jogi álláspontja; az elévülésről szóló jogerős hatósági vagy bírósági döntés nem ismert.
