Tavaly még nyugdíjba vonult, most az ügyészség élére kerülhet Fejes Péter: Baka András köztársasági elnök őt jelölte legfőbb ügyésznek. Az államfő előző jelöltje egyetlen támogató szavazatot sem kapott a parlamentben, az új jelölés sorsáról is az Országgyűlés dönt majd.
Baka András 2026. október 12-én, hétfőn a Sándor-palota Tükörtermében mutatta be választottját. A sajtótájékoztatón Fejes Péter is megszólalt, és ismertette, milyen célokkal vállalná az ügyészi szervezet vezetését. A bejelentés nemcsak egy új nevet hozott, hanem a jelölt szakmai elképzeléseibe is betekintést adott.
A korábbi Vas megyei büntetőjogi főügyészhelyettes közel négy évtizedet töltött az ügyészi szervezetben, majd 2025-ben nyugdíjba vonult. Most ennek a hosszú pályának lehet újabb állomása a legfőbb ügyészi tisztség. Ehhez azonban az elnöki jelölés önmagában nem elegendő: parlamenti támogatást is kell szereznie.
Az államfő komoly feladatot fogalmazott meg az ügyészség leendő vezetője számára. Baka értékelése szerint a szervezet szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, a bizalom helyreállításához pedig átlátható döntésekre és hosszú távú intézkedésekre van szükség. Az elnök a jelölt bemutatásakor a bizalom visszaszerzésének fontosságát hangsúlyozta.
Hosszú pálya után jöhet az új feladat
Fejes Péter ügyészségi fogalmazóként kezdett a Szombathelyi Városi Ügyészségen, majd ugyanott ügyészként dolgozott. Pályafutása később más ügyészségekre is elvezette: a Győri Fellebbviteli Ügyészségen is megfordult. Szakmai múltja így nem egyetlen beosztáshoz vagy intézményhez kötődik.
Vezetői megbízatást is kapott: 2008-ban a Vas megyei főügyészségi csoportvezető ügyészi beosztásából a Veszprém Megyei Főügyészséghez helyezték át, és főügyésznek nevezték ki. Ez külön állomás volt a pályáján, nem azonos a Vas megyei büntetőjogi főügyészhelyettesi tisztségével.
A főügyészi időszak lezárásáról Baka András a bemutatáson azt közölte, hogy Fejes megbízatása Polt Péter döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Az államfő ugyanakkor most őt javasolja az ügyészi szervezet élére. Fejes kinevezéséhez azonban még meg kell szereznie a képviselők szükséges támogatását.
Fejes az egyetemi oktatásban is jelen van: az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is tanít, jogi szakvizsgával és doktori fokozattal rendelkezik. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja is. Életútjában így a gyakorlati ügyészi munka mellett az oktatói és tudományos tevékenység is helyet kapott.
Bizalmat építene, politikamentességet erősítene
Baka András szerint Fejes Péternek nincs pártpolitikai kötődése, és alkalmas arra, hogy helyreállítsa az ügyészség pártatlan működését. Az elnök ezt a jelölt bemutatásakor hangsúlyozta. A szakmai és társadalmi bizalom visszaszerzését szintén a leendő vezető fontos feladatának nevezte.
Fejes saját programismertetésében az ügyészi önbecsülés, a társadalmi megbecsülés, a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség erősítését nevezte meg célként. Ezek között egyszerre szerepel a szervezeten belül dolgozók helyzete és az ügyészség külső megítélése. A jelölt mindkettőt javítaná, ha megkapja a vezetői megbízatást.
Programjában tehát nem egyetlen célt emelt ki: a szakmai munkát, az ügyészek önbecsülését és a társadalmi megbecsülést is erősítené. Az időszerűséget és a politikamentességet ezek mellett sorolta fel a sajtótájékoztatón. Egyelőre azonban jelöltként beszélt az elképzeléseiről, nem az ügyészség megválasztott vezetőjeként.
A nyugdíjba vonult ügyész számára így országos vezetői feladatot jelenthetne a mostani jelölés. Baka a bizalom helyreállítását várja tőle, Fejes pedig saját céljai között a szakmaiság és a megbecsülés erősítését is megnevezte. Hogy lehetőséget kap-e ezek megvalósítására legfőbb ügyészként, először a parlamenti döntésen múlik.
Az előző jelöltnél nemet mondott a parlament
A tisztség Nagy Gábor Bálint lemondása után vált betöltendővé: a korábbi legfőbb ügyész megbízatása 2026. augusztus 25-én szűnt meg. Baka András szeptember 21-én még Szathmáry Zoltánt jelölte a helyére. Ez a javaslat azonban nem kapta meg az Országgyűlés támogatását.
Magyar Péter miniszterelnök már a jelölést követő napon bejelentette, hogy a TISZA-frakció egyhangúlag elutasítja Szathmáry támogatását, és új jelölt állítását kérte. A Sándor-palota erre azt közölte, hogy Baka fenntartja javaslatát, a döntés pedig az Országgyűlés feladata. A jelölés így a parlamenti szavazásig jutott.
A szeptember 28-i titkos szavazás eredménye egyértelmű volt: Szathmáry nulla igen mellett 138 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott. Baka András ezt követően új jelölt állítását ígérte. Az október 12-i bemutatással ennek megfelelően már Fejes Pétert nevezte meg legfőbbügyész-jelöltként.
A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kilenc évre, és ehhez a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Fejes tehát jelenleg jelölt, nem megválasztott legfőbb ügyész. Az előző jelölés elutasítása nem dönti el az új javaslat sorsát: Fejes megválasztásához külön parlamenti döntés kell. A következő lényegi kérdés az lesz, hogy az elnök új jelöltje mögé felsorakozik-e a szükséges többség.