2026-ban október 25-én, vasárnap hajnalban kell visszaállítani az órákat Magyarországon: 3:00 után ismét 2:00 következik. Az időpontnak van egy naptári érdekessége: a jelenlegi uniós szabályok mellett ennél korábbi októberi napra nem eshet az őszi átállítás. A vasárnap így 25 órás lesz, az óraátállítás eltörlésére azonban továbbra sincs hatályba lépett döntés.
Aki a tavalyi dátumot jegyezte meg, annak most egy másik napot kell észben tartania. 2025-ben október 26-án volt az őszi visszaállítás, idén pedig október 25-én lesz. A hónap napját nézve tehát valóban eggyel korábbra kerül az esemény, de nem azért, mert külön döntéssel előrehozták volna.
A menetrend ugyanazt a szabályt követi, mint eddig: a nyári időszámítás október utolsó vasárnapján ér véget. Most ez a vasárnap éppen 25-ére esik. A változás iránya sem módosul: ősszel visszafelé mozdul az óramutató, vagyis a hajnali három órából újra két óra lesz.
Miért éppen október 25.? A naptár adja a választ
Az őszi óraátállításnak nincs minden évben azonos naptári dátuma. Nem egy rögzített októberi naphoz, hanem a hónap utolsó vasárnapjához igazodik. Ezért fordulhat elő, hogy egyik évben későbbi, a következőben pedig korábbi szám szerepel a naptárban, miközben maga az előírás változatlan marad.
Október 25. ennek a szabálynak a legkorábbi lehetséges dátuma. Ha az utolsó vasárnap erre a napra esik, a hónapból még hat nap marad, de újabb vasárnap már nem következik. A 2026-os időpont tehát a naptári lehetőségek egyik széle, nem pedig egy új óraátállítási rendszer első jele.
A hivatalos uniós menetrend is október 25-ét rögzíti a nyári időszámítás idei végének. Magyarországon ez hajnali 3:00-kor történik meg, amikor az órát 2:00-ra kell visszaállítani. Ezzel visszatérünk a közép-európai standard időhöz, amelyet a hétköznapi szóhasználatban téli időszámításként emlegetünk.
A gyakorlatban a hajnali kettő és három közötti időszak helyi idő szerint kétszer következik. Az óra először eljut háromig, majd a visszaállítás után ismét kettőt mutat, és onnan halad tovább. Emiatt október 25. nem a megszokott 24, hanem 25 órából áll majd.
Ez azonban nem ugyanaz, mint az a gyakran emlegetett ígéret, hogy mindenki automatikusan egy órával többet alszik. A hosszabb nap az óra visszaállításának következménye; hogy ebből kinek mennyi plusz pihenés jut, azt önmagában a menetrend nem dönti el. A biztos kapaszkodó az időpont és az irány: vasárnap hajnalban háromról kettőre váltunk.
Mi lett az óraátállítás eltörlésével?
Az eltörlés nem pusztán felvetés maradt: az Európai Bizottság 2018-ban javaslatot tett az évenkénti kétszeri óraátállítás megszüntetésére. Az Európai Parlament 2019-ben elfogadta az álláspontját, amely 2021-től támogatta volna a szezonális átállítás végét. A tervezett időpont azonban nem vált a gyakorlatban az utolsó óraátállítás határnapjává.
A parlamenti támogatás ugyanis még nem jelentett hatályba lépett új szabályt. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Európai Unió Tanácsa még nem véglegesítette az álláspontját. A megszüntetéshez a Parlament és a Tanács megállapodása is szükséges, így a korábbi döntésből nem következik, hogy Magyarország már elhagyhatná az őszi visszaállítást.
Ez a különbség magyarázza, hogyan lehet egyszerre igaz, hogy az eltörlésnek volt parlamenti támogatása, és hogy 2026 októberében mégis át kell állítani az órákat. A megszüntetésre irányuló javaslat és a jelenleg alkalmazandó menetrend két külön dolog. Amíg nincs hatályos változás, az utóbbi szerint kell számolni.
A gyakorlat eredetileg energiatakarékossági céllal terjedt el Európában az első világháború idején, majd az 1970-es években több ország ismét alkalmazni kezdte. Az energiamegtakarítás kérdése később a megszüntetésről szóló vitában is előkerült, de ebből nem vezethető le egyetlen, minden országra érvényes eredmény.
Az Európai Bizottság 2018-as jogalkotási javaslatának kutatási összefoglalója szerint a nyári időszámítás összesített energiatakarékossági hatása csekély, és földrajzi helyzettől is függhet. Ez nem friss, 2026-os magyarországi mérés, és nem azt jelenti, hogy a megtakarítás mindenhol bizonyítottan nulla. Az idei átállítás időpontját ettől függetlenül a hatályos szabály határozza meg.
A következő évekre is van menetrend, de ez nem végleges ígéret
Az Európai Bizottság 2026 márciusában a 2027–2031 közötti időszakra is közzétette a nyári időszámítás hivatalos menetrendjét. A jelenlegi szabályok szerint tehát a következő évekre is megvannak a tavaszi és őszi időpontok. Ez azt mutatja, hogy a közzétett tervezés továbbra is az évenkénti kétszeri átállítással számol.
A dokumentumból ugyanakkor nem következik, hogy 2031-ig jogilag lehetetlen lenne megszüntetni az óraátállítást. A menetrend a mostani szabályozás szerinti dátumokat sorolja fel; nem zárja ki, hogy később új döntés szülessen. Éppen ezért sem az eltörlés biztos közeli időpontját, sem a rendszer változatlan fennmaradását nem érdemes beleérteni.
A jelenlegi menetrend alapján 2027-ben március 28-án kezdődik, és október 31-én ér véget a nyári időszámítás. Az idei és a jövő évi őszi dátum így jól megmutatja, mennyit mozoghat a naptárban ugyanaz az utolsó vasárnaphoz kötött esemény. A szabály ugyanaz, a hónap napja mégis más.
A 2026-os őszi átállításhoz tehát október 25-ét érdemes feljegyezni. Ha kézzel állítjuk vissza az órát, a hajnali három órát kell két órára módosítani. A naptárban vasárnap marad, csak egy órával hosszabb lesz a nap.
