Feljelentés lett a Külügyminisztérium átvilágításából: Orbán Anita a 2020 tavaszi járványügyi beszerzések miatt fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A külügyminiszter milliárdos árkülönbségekről, helyreállított dokumentumokról és a szükségesnél jóval több megvásárolt lélegeztetőgépről számolt be. A feljelentést ismeretlen tettesek ellen tették, személyes büntetőjogi felelősséget a bejelentés nem állapít meg.
Orbán Anita 2026. augusztus 25-én jelentette be, hogy a tárca képviseletében megtette a feljelentést. Tájékoztatása szerint ez volt a minisztériumi átvilágítás első olyan eredménye, amely miatt az ügyészséghez fordultak. Az érintett vásárlásokat 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány kezdetén bonyolította le az akkor Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ezeket a beszerzéseket közbeszerzés alóli kivételként kezelték; összértéküket a mostani külügyminiszter körülbelül 300 milliárd forintban jelölte meg. Ez a vásárlások nagyságrendje, nem megállapított kárösszeg.
Milliárdos eltérésekről számolt be a miniszter
A feljelentés hátterében Orbán Anita közlése szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja áll. A miniszter azt is jelezte, hogy az átvilágítás felvetette a korábbi felső vezetés lehetséges felelősségét. Ez azonban gyanú és minisztériumi értékelés, nem jogerős megállapítás. Bár a vizsgált időszakban Szijjártó Péter irányította a tárcát, a bejelentés szerint a feljelentést nem név szerint ellene, hanem ismeretlen tettesek ellen tették.
Az átvilágítás egyik legfontosabb megállapítása a gyártói számlák és a magyar beszerzési értékek közötti különbség volt. Orbán Anita szerint hat cégnél összesen 13,48 milliárd forintos eltérést találtak. A Proconcept Kft. egyik szerződésénél a miniszter 16 millió eurós, hozzávetőleg 5,8 milliárd forintos különbséget említett. A közölt számok azt mutatják, milyen nagyságrendű eltéréseket kifogásol a tárca, de az árkülönbség önmagában még nem azonos bizonyított jogellenes vagyoni hátránnyal.
A dokumentumok feldolgozásáról is részleteket ismertetett a külügyminiszter. Elmondása szerint a hiányos dokumentációból informatikai eszközökkel 88 gigabájtnyi adatot, mintegy 130 ezer fájlt állítottak helyre. A tárca tehát nem csupán a megvásárolt eszközök számát és a szerződéses összegeket vizsgálta, hanem a beszerzésekhez kapcsolódó iratanyagot is igyekezett rekonstruálni. A dokumentáció hiányosságából ugyanakkor nem következik, hogy ki, mikor vagy milyen céllal távolított volna el iratokat; ilyen személyes felelősséget a bejelentett adatok nem igazolnak.
A gépek száma és a kórházi felhasználás között is nagy volt a különbség
A minisztérium közlése szerint a KKM 2020 tavaszán 16 853 lélegeztetőgépet vásárolt, miközben az országosan beszerzett mennyiség 19 002 darab volt. A külügyi tárca így az országos beszerzés túlnyomó részét intézte. A vásárlások azonban nem kizárólag lélegeztetőgépekre terjedtek ki: védőeszközök, PCR-tesztek és gyógyszerek is szerepeltek közöttük. A feljelentés ezért a tavaszi járványügyi beszerzések szélesebb körét érinti, nem egyszerűen egyetlen géptípus megvásárlását vagy egyetlen megállapodást.
Orbán Anita értékelése szerint mennyiségi túlbeszerzés történt. Az általa ismertetett adatok alapján az egyidejű intenzív ellátási kapacitás 800–2000 beteg ellátását tette lehetővé, és a járvány csúcsán is csak mintegy 2500 beszerzett lélegeztetőgép jutott kórházakba. A miniszter ezekkel az adatokkal érzékeltette a megvásárolt mennyiség és a kórházakba került készülékek száma közötti különbséget. A túlbeszerzés megállapítása a tárcavezető értékelése; a büntetőjogi felelősség kérdését ettől külön kell kezelni.
A készülékek jelentős része évekkel később is raktárban volt. Az RTL 2026. június 7-én arról számolt be, hogy legalább 12 ezer gépet továbbra is tároltak, a raktározás pedig a minisztérium válasza alapján addig több mint 2,3 milliárd forintba került. Ez a költség nem a gépek vételára, hanem a tárolásukra fordított összeg. A júniusi adatok így már az augusztusi feljelentés előtt megmutatták, hogy a beszerzéseknek évekkel a járvány kezdete után is voltak kiadásai.
Nagy szerződések, közvetítő cégek és további vizsgálati kérdések
Az RTL júniusi beszámolója szerint a beszerzéseket 28 közvetítő cégen keresztül bonyolították. A szerződések között több jelentős összegű megállapodás is szerepelt: a 24.hu tájékoztatása szerint a legnagyobbat a GR Technologies SDN-nel kötötték, 181 milliárd forint értékben. A lap által ismertetett előzmények alapján a Fourcardinal Tanácsadó Kft. a KKM megbízásából ezer kínai lélegeztetőgépet szerzett be 17 milliárd forintért. Ezek az összegek az egyes ügyletek nagyságrendjét jelzik, önmagukban nem bizonyítják azok jogellenességét.
A feljelentésben Orbán Anita közlése szerint más érintett szervek szerepének vizsgálatát is kezdeményezték. A tárcavezető azt is jelezte, hogy az átvilágítás további feljelentésekhez vezethet, ez azonban egyelőre lehetséges következő lépés, nem már megtörtént esemény. A bejelentés így nemcsak a beszerzési összegekről szól: a miniszter a döntések és az érintett szervek szerepének vizsgálatát is kezdeményezte. Hogy ezekből milyen felelősség állapítható meg, azt a minisztériumi közlés nem dönti el.
Az augusztus 25-i bejelentéssel az átvilágítás első feljelentése a Legfőbb Ügyészség elé került a miniszter tájékoztatása szerint. A történetben három különböző pénzügyi tétel szerepel: a körülbelül 300 milliárdos beszerzési érték, a tárca által jelzett árkülönbségek és a több mint 2,3 milliárdos raktározási költség. Ezek nem összevonható, bizonyított kártételek. A következő érdemi kérdés az, hogy a kifogásolt beszerzésekből és a feltárt eltérésekből megállapítható-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel érte felelősség.
