Nem kapott többséget Orbán Viktor meghallgatása a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság október 9-i ülésén: Novák Előd a Fidesz és a KDNP képviselőjével együtt nemmel szavazott. A Mi Hazánk politikusa ugyanakkor nem zárta ki, hogy később támogassa a behívását – ehhez szerinte új, a meghallgatást indokoló állításnak kellene elhangoznia.
A hatfős testület pontosan két részre oszlott a kérdésben. A három tiszás bizottsági tag támogatta Orbán meghallgatását, míg Novák Előd, Zsigó Róbert és Máthé Zsuzsa elutasította a javaslatot. A három igen és három nem azt jelentette, hogy a kezdeményezés nem ment át.
A szavazás egyik lényeges részlete így nem pusztán az eredmény, hanem a pártok közötti felállás volt. Ebben a kérdésben a Mi Hazánkhoz tartozó bizottsági alelnök ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint a testület fideszes alelnöke és KDNP-s tagja. Novák azonban indokolta is, miért nem támogatja Orbán behívását az akkor ismert körülmények alapján.
Három igen kevés volt a meghallgatáshoz
A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottságot Schummer Orsolya, a Tisza képviselője vezeti. Mellette Borics Mihály és Kalázdi-Kerekes Kinga a testület két további tiszás tagja. Mindhárman igennel szavaztak arra, hogy Orbán Viktort is meghallgassák.
A másik három helyet a bizottságban három különböző párthoz tartozó politikus tölti be. Novák Előd a Mi Hazánk, Zsigó Róbert a Fidesz képviselőjeként alelnök, Máthé Zsuzsa pedig KDNP-s tag. Az október 9-i döntésnél mindhárman nemet mondtak, így egyik álláspont mögött sem alakult ki többség.
A testület tisztségviselőit és tagjait az Országgyűlés 2026. június 8-án választotta meg, az alakuló ülést pedig szeptember 2-án tartották. Az Orbán meghallgatásáról szóló szavazás tehát már a bizottság megalakulását követő munkába illeszkedett. Az októberi ülésen a képviselők arról döntöttek, támogatják-e ezt a konkrét meghallgatási javaslatot.
Ez a különbség a döntés következményénél is fontos. A javaslat elutasítása azt jelenti, hogy ezen a szavazáson nem sikerült megszerezni a meghallgatáshoz szükséges támogatást. Nem jelenti viszont azt, hogy Orbán Viktor későbbi meghallgatásának lehetőségét végleg lezárták volna.
Novák szerint most nem indokolt, később változhat az álláspontja
A 444 tudósítása szerint Novák Előd az ülésen azzal indokolta a nem szavazatát, hogy szerinte az addig rendelkezésre álló körülmények nem teszik indokolttá Orbán Viktor meghallgatását. A kezdeményezést politikai vádemelésként értékelte. Ez a képviselő álláspontja a meghallgatásról, nem pedig Orbán szerepét vagy felelősségét eldöntő jogi megállapítás.
A Mi Hazánk politikusa egy feltételt is megfogalmazott. Azt jelezte: ha valamelyik meghallgatott olyan vádat fogalmaz meg, amely indokolja Orbán behívását, akkor támogatná a meghallgatását. Vagyis a mostani elutasítás mellett nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy új állítás esetén másként szavazzon.
Novák indoklásában az volt a választóvonal, hogy mit tart elegendő oknak a behívásra. Az addigi körülményeket ehhez kevésnek ítélte, egy később elhangzó, a meghallgatást indokoló vádat viszont már másként kezelne. A feltételes támogatás azonban nem változtatott az október 9-i eredményen: azon az ülésen a nem szavazatok között szerepelt az övé.
A három tiszás tag ezzel szemben már ezen az ülésen támogatta Orbán meghallgatását. A szavazataikból ez a különbség egyértelműen kirajzolódott, de maga a döntés nem adott választ arra, hogy Orbán Viktornak volt-e bármilyen felelőssége a kegyelmi döntésben. A testület ekkor a meghallgatásról szóló javaslatot bírálta el.
Magyar Péter neve is előkerült
Novák Előd a felszólalásában Magyar Pétert is szóba hozta a 444 beszámolója szerint. Úgy vélte, hogy Magyar Varga Judit férjeként több információval rendelkezhetett a történtekről. Ebből azonban nem következik, hogy Magyar ténylegesen mit tudott: Novák itt a saját feltételezését fogalmazta meg.
A képviselő ehhez azt az álláspontot kapcsolta, hogy ha Orbánt behívják, akkor Magyar Pétert is meg kellene hallgatni. Egyúttal közölte, hogy jelenleg egyikük behívását sem támogatja. Magyar neve tehát Novák érvelésének részeként merült fel, miközben az ismert szavazás Orbán Viktor meghallgatásáról szólt.
Ez a felvetés külön szálat nyitott az indoklásban, de nem módosította a napirenden lévő javaslat sorsát. Novák Orbán esetében nemmel szavazott, és Magyar esetleges meghallgatását sem támogatta. A két politikusra vonatkozó álláspontját így ugyanabban a felszólalásban tette világossá, anélkül, hogy Magyar tényleges tudomásáról bizonyított tényt állított volna.
Az október 9-i ülés kézzelfogható eredménye a három–három arányú szavazás maradt. Orbán Viktor meghallgatását ezen a javaslaton keresztül nem fogadták el. Novák Előd esetében a későbbi támogatás kimondott feltétele az, hogy egy meghallgatott olyan új vádat fogalmazzon meg, amely szerinte indokolttá teszi Orbán behívását.