Orbán Viktor szerint a hatóságok kormányzati utasítás nélkül jártak el az aranykonvojügyben, de azt is közölte: ha kellett volna, kiadta volna a megfelelő utasításokat. A volt miniszterelnök október 9-i állásfoglalása így nemcsak tagadást, hanem egy feltételes vállalást is tartalmazott. Közben a nyomozó főügyészség korábbi vezetője éppen neki tulajdonította az ukrán pénzszállítók elleni művelet elrendelését.
A Fidesz elnöke határozottan védelmébe vette az intézkedő hatóságokat. Úgy értékelte, hogy az eljáró szakemberek példamutató munkát végeztek, ezért elismerést és jutalmat érdemelnének. Egyúttal azt állította, hogy a jelenlegi kormány meghurcolja őket.
A megszólalás hátterében egy márciusi intézkedés áll, amely során a NAV két járműben szállított, jelentős mennyiségű készpénzt és aranyat tartott vissza. Az ügyben két, egymással ellentétes nyilvános közlés áll szemben: Orbán a hatóságok önálló fellépéséről beszél, Fürcht Pál viszont előzetesen kiadott feladatról írt. Abban tehát eltér a két álláspont, hogy milyen előzmények vezettek a március 5-i művelethez.
Nem adott utasítást – de adott volna
Orbán a 2026. október 9-i állásfoglalásában azt mondta, hogy a hatóságok saját jogkörükben intézkedtek. Állítása szerint ehhez nem volt szükség kormányzati utasításra, és ilyen utasítást nem is kaptak. Ezzel az ügy egyik központi kérdésében foglalt állást: abban, hogy önálló hatósági fellépésről vagy politikai vezetőtől érkező feladat végrehajtásáról volt-e szó.
A tagadáshoz ugyanakkor egy feltételes kijelentést is hozzáfűzött. Közölte, hogy ha szükséges lett volna, kiadta volna a megfelelő utasításokat. Vagyis miközben elutasította a kormányzati utasításról szóló állítást, egyértelműen az intézkedő hatóságok mellé állt.
A két kijelentés között fontos különbség van. A feltételes vállalás nem annak elismerése, hogy előzetesen ő rendelte el a műveletet. Orbán ezzel azt mondta el, mit tett volna szükség esetén, nem azt, hogy ténylegesen adott utasítást. A kormányzati utasítás hiányáról szóló állítását ugyanakkor Fürcht közlése vitatja.
A volt miniszterelnök súlyos politikai és bűnügyi kifejezésekkel minősítette az ügyet. Azt állította, hogy Magyarországon az ukrán maffia pénzügyi akcióit és Európa legnagyobb korrupciós botrányát állították meg. A pénzszállítók maffiakapcsolata azonban nem igazolt, ahogy az sem, hogy az ügy Európa legnagyobb korrupciós botránya lenne.
Orbán tehát nemcsak az utasítás kérdéséről beszélt, hanem a történtek jelentőségéről is határozott véleményt mondott. A hatóságok munkáját példamutatónak nevezte, és jutalmazásukat javasolta. Ezek az ő értékelései, nem a pénzszállítók felelősségét megállapító hatósági vagy bírósági döntések.
A korábbi főügyész más történetet írt le
Az Orbán által ismertetett változattal Fürcht Pál nyílt levele áll szemben. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének levelét 2026. szeptember 29-én hozta nyilvánosságra Horváth Lóránt ügyvéd. Horváth Fürcht és az ukrán pénzszállítók jogi képviselője is.
Fürcht a levélben azt állította, hogy Orbán Viktor március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók március 5-i elfogására. A levélhez azonban nem tette közzé az állítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat. A közlés így konkrét szereplőt és időpontot nevez meg, de az utasítás megtörténtét nem teszi bizonyított ténnyé.
Orbán októberi állásfoglalása éppen a kormányzati utasítás létét tagadta. A vita tehát nem arról szól, hogy történt-e intézkedés a két járművel szemben: annak megtörténte ismert. A nézetkülönbség az előzményekre vonatkozik, vagyis arra, hogy ki kezdeményezte a fellépést, és érkezett-e hozzá kormányzati utasítás.
Fürcht június 8-án nyújtotta be lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői posztjáról. A szeptemberben nyilvánosságra került levél már a lemondás benyújtása után jelent meg. Ez az időrend önmagában nem mutatja meg, hogy távozása és az aranykonvojügy között volt-e kapcsolat.
Két jármű, készpénz és kilenc aranytömb
A történet kézzelfogható része a 2026. március 5-i NAV-intézkedés. A hatóság két gépjárművet vont ellenőrzés alá, amelyekben összesen hét ukrán állampolgár tartózkodott. A járművek nemcsak készpénzt, hanem aranytömböket is szállítottak.
A szállítmány összesen 35 millió euróból, 40 millió amerikai dollárból és kilenc, egyenként egy kilogrammos aranytömbből állt. A NAV az intézkedés során visszatartotta ezt a vagyont. A felsorolt összegek és az arany mennyisége megmutatják a szállítmány nagyságrendjét, de önmagukban nem bizonyítják, hogy bűncselekmény történt.
A visszatartott készpénz és arany vizsgálatának feltételeiről külön jogszabály, a 2026. évi II. törvény rendelkezett. Ez a vizsgálat kereteit szabályozta, nem a pénzszállítók bűnösségét állapította meg. Az intézkedés megtörténte és jogszerűsége szintén külön kérdés: az előbbi önmagában nem bizonyítja az utóbbit.
Orbán októberi megszólalásában tehát egyszerre utasította el a kormányzati utasításról szóló állítást, és vállalta az eljáró hatóságok támogatását. Fürcht nyilvános levele viszont más előzményeket ír le. A márciusi ellenőrzés, a visszatartott készpénz és az arany mennyisége ismert; az továbbra is vitatott, hogy ki adott feladatot a műveletre.