Nyolc év: ebben húzta meg az Országgyűlés a miniszterelnöki megbízatás összesített felső határát. Az elfogadott módosításnál nemcsak az számít, ki mennyi ideje van hivatalban, hanem az is, korábban hány évet töltött kormányfőként.
A parlament 2026. június 15-én fogadta el az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A javaslat 135 igen szavazatot kapott, 50 képviselő ellenezte, hatan pedig tartózkodtak. A benyújtók Melléthei-Barna Márton és Hantosi István kormánypárti képviselők voltak.
A szünet nem nullázza le az órát
A rendelkezés szerint nem választható miniszterelnökké az, aki összesen már legalább nyolc évig betöltötte a tisztséget. A megszakításokat is figyelembe kell venni: ha valaki több különálló időszakban vezette a kormányt, a hivatalban töltött éveit összeadják. Egy kihagyás tehát nem jelent új időkeretet.
A számítás kezdőpontját is rögzítették: az 1990. május 2-án vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni. Nem kizárólag a módosítás utáni évekről van tehát szó; az időkorlát megállapításakor a korábbi megbízatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mit jelent ez Orbánnak és Magyar Péternek?
Orbán Viktor korábbi miniszterelnöki megbízatásai miatt a korlátozás alapján nem választható újra kormányfővé. A rendelkezés ugyanakkor nem őt nevezi meg: általános szabályt állapít meg, amely Magyar Péterre is vonatkozik. Ő sem töltheti be összesen nyolc évnél tovább a tisztséget.
A változtatás nem áll meg a megválaszthatóság feltételeinél. A miniszterelnöki megbízatás megszűnésének okai közé is bekerült az összesen legalább nyolcéves szolgálati idő elérése. Vagyis a plafonnak nemcsak akkor van jelentősége, amikor a parlament kormányfőt választ, hanem a megbízatás ideje alatt is.
Mikortól érvényes a változás?
A parlamenti elfogadás és a hatálybalépés nem ugyanaz az időpont. A módosítás szövege a kihirdetést követő napot jelöli meg az életbelépés időpontjaként, ezért a június 15-i szavazás dátuma önmagában nem tekinthető a szabály alkalmazása kezdőnapjának.
Az új rendelkezés a miniszterelnöki tisztség betöltéséről szól, nem az informális politikai befolyásról. A kettő nem azonos: egy pártvezetői vagy háttérszerep önmagában nem jelent miniszterelnöki megbízatást, és nem teszi lehetővé az újraválasztási tilalom alá eső politikus kormányfővé választását.
