Fontos változások körvonalazódhatnak a magyar kiskereskedelemben. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Lidl Magyarország vezetőségével tárgyalt, az egyeztetés egyik központi témája pedig az volt, hogyan kerülhetne több magyar termék a boltok polcaira. A jelenlegi szabályozást is felülvizsgálhatják, ám konkrét új szabályokról egyelőre még nem született bejelentés.
Kapitány István közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány új alapokra szeretné helyezni a kiskereskedelmi szereplőkkel való együttműködést. A miniszter a Szlavikovics Zita igazgatósági elnök által vezetett Lidl Magyarország vezetőségével ült tárgyalóasztalhoz.
A találkozón nem csupán a boltok kínálata került szóba. Áttekintették a kiskereskedelmet érintő jelenlegi szabályozási környezetet, a vállalkozások helyzetét és azt is, mely területeken lehet szükség változtatásra.
Több magyar terméket szeretnének a boltok polcain
A kormány egyik legfontosabb célja, hogy a nagy kereskedelmi láncok több lehetőséget biztosítsanak a magyar beszállítóknak. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy több hazai termékkel találkozhatnak a vásárlók Magyarországon, hanem azt is, hogy a magyar vállalkozások a nemzetközi üzletláncokon keresztül külföldi piacokra juthatnak el.
Kapitány István szerint olyan kiskereskedelmi környezet kialakítására van szükség, amely egyszerre védi a fogyasztókat, biztosítja a tisztességes versenyt, és közben lehetőséget ad a beruházásokra és a vállalkozások fejlődésére is.
A Portfolio beszámolója szerint a Lidl legutóbbi közlése alapján termékeinek közel 60 százalékát már jelenleg is magyar beszállítóktól szerzi be. A mostani egyeztetések egyik célja ennek a hazai jelenlétnek a további erősítése lehet.
A boltokra vonatkozó szabályokhoz is hozzányúlhatnak
A tárgyalás másik fontos része a jelenlegi kiskereskedelmi szabályozás felülvizsgálata volt. A miniszter szerint azokat az intézkedéseket, amelyek valóban a magyar családok érdekeit szolgálják, meg kell tartani. Azokat a terheket azonban, amelyek nem érik el a céljukat, feleslegesek vagy indokolatlanul nehezítik a vállalkozások működését, felülvizsgálhatják.
Ez azért is lehet jelentős, mert az elmúlt években számos intézkedés érintette a nagy áruházláncokat. Ilyen volt többek között az árstop, a kötelező akciózás, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó. A kereskedelmi szereplők korábban többször bírálták a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát.
A kormány nemcsak a nagy üzletláncokkal, hanem magyar vállalkozásokkal, beszállítókkal és szakmai szervezetekkel is egyeztetni kíván. Kapitány István szerint a piaci szereplők közvetlen tapasztalatai olyan problémákra is rámutathatnak, amelyek pusztán minisztériumi elemzésekből nem feltétlenül láthatók.
Mi változhat a Lidl, Aldi vagy Penny üzleteiben?
Egyelőre fontos különbséget tenni a tervek és a már eldöntött intézkedések között. Konkrét új bolti szabályt, kötelező magyar termékarányt vagy azonnali változást még nem jelentettek be. A most ismertetett konkrét egyeztetés ráadásul a Lidl Magyarországgal történt; az Aldi és a Penny kapcsán külön hasonló megállapodásról jelenleg nincs bejelentés.
Ha azonban a kormány végül az egész kiskereskedelmi szektort érintő szabályokon változtat, az természetesen nemcsak egyetlen láncot érinthet.
Kapitány István egyértelművé tette, hogy több magyar terméket szeretnének a boltok polcain, miközben a felesleges vállalkozói terhek csökkentését is megvizsgálják. Hogy ebből pontosan mit érzékelnek majd a vásárlók a Lidlben, az Aldiban, a Pennyben vagy más áruházláncokban, az a következő döntések után derülhet ki.
