A várólistán szereplő beteg nem feltétlenül vár még műtétre: Hegedűs Zsolt szerint Székesfehérváron a nyilvántartott betegek 20–30 százalékát időközben más intézményben már megoperálták. Az egészségügyi miniszter október 15-re jelentette be a várólista-csökkentő program tervezett indulását, miközben a betegek visszajelzéseinek is új felületet ígért.
Két, a betegek számára közvetlenül is fontos változásról beszélt Hegedűs Zsolt az Egyensúly Intézet október 8-i budapesti egészségügyi konferenciáján. Az egységes betegelégedettségi platformot a következő hétre, a fekvőbeteg-ellátást érintő várólista-csökkentő programot pedig október 15-re jelentette be.
A két kezdeményezés más-más oldalról közelíti meg az ellátást. Az egyikben a betegek mondhatnák el, hogyan élték meg azt, a másik a műtétekre várakozók helyzetén javítana. A bejelentett kezdési időpontok ugyanakkor nem jelentenek ígéretet arra, hogy egy adott beteg mikor kerülhet sorra.
Nem mindenki vár már, aki rajta van a listán
A miniszter székesfehérvári példája a várólisták kevésbé látványos, mégis fontos problémáját mutatta meg. Közlése szerint az ott nyilvántartott betegek 20–30 százalékát más intézményben már megműtötték. Ők tehát szerepeltek a listán, miközben az érintett beavatkozáson időközben átestek.
Ez a szám Hegedűs Zsolt által ismertetett helyi adat, nem az egész országra vonatkozó arány. Arra azonban jól rávilágít, miért kapott helyet az új programban a nyilvántartások pontosítása. Nem ugyanaz a feladat megtalálni a már ellátott betegeket a listán, mint megszervezni azok műtétjét, akik valóban még várakoznak.
A várólista-csökkentésről már szeptember 28-án megjelent kormányzati tájékoztatás. Ebben nem egyetlen intézkedést neveztek meg, hanem több lépésből álló folyamatot: először az adatok rendezését, majd a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználását, végül a műtéti idősávok bővítésének vizsgálatát.
Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy előbb tisztázni kell, kik várnak ténylegesen beavatkozásra, utána pedig azt, hogyan lehet több ellátást megszervezni. A nyilvántartás rendbetétele és a több műtét két külön eredmény: az előbbi pontosabb képet ad, az utóbbi a még várakozó betegek számára hozhat változást.
A szeptemberi tájékoztatás az ellátó csapatok anyagi ösztönzését, valamint a délutáni és hétvégi műtéti lehetőségek kihasználását is a program elemei közé sorolta. A végrehajtást lépcsőzetesen ismertették, ezért az október 15-i indulás nem azonos az összes tervezett intézkedés egyidejű bevezetésével.
Hegedűs Zsolt a konferencián azt is bejelentette, hogy összekötötték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel. Ez a miniszter közlése szerint megtörtént adatkapcsolat; ebből önmagában még nem következik, hogy valamennyi várólista már pontos, vagy hogy a várakozási idők rövidültek.
A betegek véleménye visszajutna az ellátókhoz
A másik közeli határidő a betegelégedettségi platformé. Hegedűs Zsolt az október 8-i beszédében a következő hétre ígérte az indulását, konkrét napot azonban nem nevezett meg. A tervek szerint ezen a felületen a betegek visszajelzést adhatnának az ellátásukról.
A miniszter által ismertetett elképzelés nem állna meg annál, hogy megkérdezik, elégedett volt-e valaki. A nemkívánatos eseményeket, valamint a biztonságot és az ellátás minőségét jelző mutatókat is mérnék. Az eredményeket pedig visszajuttatnák az orvosokhoz és az intézményekhez.
A betegvélemények így a terv szerint nem pusztán egy felületen összegyűjtött válaszok lennének: az ellátókhoz is eljutnának. Ez a visszacsatolás a bejelentés lényeges része. A platform indulására tett ígéret és a minőség mérésének terve ugyanakkor még nem bizonyítja, hogy az ellátás ettől javult is.
A visszajelzési rendszer és a várólista-program tehát külön feladatot kapna. Előbbi arról adhatna képet, milyen tapasztalatot szereztek a betegek, utóbbi a még előttük álló beavatkozások megszervezését célozza. Egy rövidebb lista önmagában nem mondja el, milyen volt az ellátás, ahogyan egy elégedettségi válasz sem helyettesíti a szükséges műtétet.
A pénz és a dolgozók kérdése sem maradt ki
Hegedűs Zsolt a finanszírozásnál három prioritást emelt ki: az egészségügyi szakdolgozók béremelését, az alapfinanszírozás rendezését és az ellátáshoz való hozzáférés fejlesztését. Ezek a konferencián megnevezett célok, nem már végrehajtott változások.
A miniszter az állami egészségügy forrásainak évi legalább 500 milliárd forintos növeléséről szóló kormányzati vállalást is ismertette. Saját értékelése szerint azonban még ez az összeg sem fedezné a rendszer valamennyi szükségletét. A vállalás tehát nem jelentette azt, hogy minden finanszírozási kérdést megoldottnak tekintene.
A várólisták szempontjából a szeptemberben felsorolt program elemei mutatják meg, mire helyeznék a hangsúlyt: pontosabb adatokra, az ellátó csapatok ösztönzésére és a műtéti lehetőségek jobb kihasználására. A bejelentések nem tartalmaznak igazolt eredményt arról, hogy mindez hány betegnek és mennyivel rövidíti majd le a várakozását.
A betegek számára a következő konkrét mérföldkő a fekvőbeteg-ellátási program október 15-re tervezett rajtja. A betegelégedettségi felület indulását ugyanarra a hétre ígérte a miniszter, pontos nap nélkül. Aki műtétre vár, annak a program meghirdetése önmagában még nem jelent új műtéti időpontot.