Csütörtökön Budapestre érkezhet a Velencei Bizottság delegációja, és ez jóval több lehet egyszerű diplomáciai látogatásnál. A tét ugyanis hatalmas: a kormány alkotmányreformja nemcsak intézményi szabályokat írhat át, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is napirendre teheti.
Az ügy ezért egyszerre politikai bomba és alkotmányjogi lakmuszpapír. Bár a Velencei Bizottság nem dönthet Magyarország helyett, a véleménye így is komoly nemzetközi és belpolitikai súllyal eshet latba.
Miért ekkora ügy a Velencei Bizottság látogatása?
A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, hivatalos nevén az Európai Bizottság a Demokráciáért a Jog Eszközeivel. Feladata, hogy szakmai véleményt mondjon arról, egy-egy alkotmányos vagy jogszabályi változtatás mennyire illeszkedik az európai jogállamisági és demokratikus normákhoz.
Fontos tisztázni, hogy nem bíróság, nem parlament, és nem vétózhatja meg a magyar jogalkotást. Ajánlásokat fogalmazhat meg, figyelmeztethet a kockázatokra, de a döntés végső soron továbbra is a magyar intézmények kezében marad.
Éppen ezért érdekes, hogy a mostani látogatás egy olyan pillanatban jöhet, amikor a tervezett reform az államszervezet legmagasabb szintjeit érinti: a köztársasági elnök mandátumát, az Alkotmánybíróság tagjainak helyzetét és az országgyűlési képviselők mandátumkorlátját is.
Magyar Péter hívta meg a szakértőket
Az Euronews a szervezet szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy a delegáció csütörtökön látogathat Magyarországra. A lap szerint a látogatást az előzte meg, hogy Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan is meghívta a testület szakértőit Budapestre.
Ez politikailag erős üzenet: a kormány azt mutathatja vele, hogy nem zárkózik el a nemzetközi alkotmányjogi kontrolltól. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy a tervezet automatikusan védhetővé vagy elfogadhatóvá válik.
A Bizottság kérdezhet, vizsgálhat, egyeztethet, de az igazán fontos rész csak ezután jön: a későbbi írásos vélemény, amely megmutathatja, mennyire látják összeegyeztethetőnek a javaslatot az európai alkotmányossági normákkal.
Sulyok Tamás kész találkozni a delegációval
Az ügy egyik legérzékenyebb pontja, hogy a reform központi szereplője maga a hivatalban lévő államfő. Az Euronews kérdésére a Köztársasági Elnöki Hivatal azt közölte, hogy Sulyok Tamás kész találkozni a Velencei Bizottság delegációjával.
Ez azért különösen fontos, mert a tervezett módosítás éppen az ő megbízatásának megszüntetését mondaná ki. Sulyok korábban világossá tette, hogy nem kíván lemondani, és álláspontja szerint az eltávolítására tett kísérlet jogellenes.
Az államfő szerint a köztársasági elnöki tisztség nem politikai alku tárgya, hanem alkotmányos intézmény. A 24.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult az alkotmánymódosítások lehetséges határaival kapcsolatban.
Mit akar átírni a kormány?
A tervezet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme, hogy Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követő első napon megszűnne. A HVG összefoglalója szerint ez a javaslat egyik kulcspontja.
De a csomag ennél jóval szélesebb:
– megszűnne a köztársasági elnök mandátuma,
– az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása a 70. életév betöltésével véget érne,
– az országgyűlési képviselők mandátumát 12 évben korlátoznák.
A kormány érvelése szerint ezek a lépések a politikai rendszer megtisztítását és a korábbi hatalmi struktúrák lebontását szolgálják. A kritikusok szerint viszont könnyen felmerülhet, hogy egyes pontok személyre szabott alkotmányozásnak tűnnek.
Miért ennyire vitatott Sulyok Tamás elmozdítása?
A köztársasági elnök szerepe ugyan nagyrészt ceremoniális, de ettől még korántsem jelentéktelen. Az államfő törvényeket ír alá, visszaküldhet jogszabályokat az Országgyűlésnek, és az Alkotmánybírósághoz is fordulhat.
Vagyis nagyon nem mindegy, ki ül ebben a székben. A kormányoldal szerint Sulyok Tamás a korábbi Orbán-rendszerhez kötődik, ezért nem tudja hitelesen képviselni az új politikai korszakot.
Sulyok és támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy egy hivatalban lévő államfő egyedi alkotmánymódosítással történő eltávolítása veszélyes precedens lehet. Ha egy kétharmados többség egy konkrét tisztségviselő mandátumát ilyen módon megszüntetheti, az súlyos kérdéseket vet fel az intézményi stabilitás és a jogbiztonság szempontjából.
Az Alkotmánybíróság és a mandátumkorlát is forró pont
A reform másik kényes része az Alkotmánybíróság tagjainak szabályozása. Első pillantásra a 70 éves korhatár technikai változtatásnak tűnhet, de valójában az a döntő kérdés, hogy egy ilyen új szabály hány hivatalban lévő alkotmánybírót érintene azonnal.
Ha rövid idő alatt több bíró mandátuma is megszűnne, az már nem puszta adminisztratív finomhangolás lenne, hanem a testület összetételének gyors átalakítása.
Hasonlóan komoly vita kísérheti az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátját is. Támogatói szerint ez megújulást hozhat, kritikusai szerint viszont felmerülhet, hogy korlátozza a választói akaratot, főleg akkor, ha nem világosak az átmeneti szabályok.
Mire figyelhet a Velencei Bizottság?
A testület várhatóan nem politikai szlogenek alapján mérlegel majd, hanem nagyon is konkrét alkotmányjogi kérdések mentén. Ilyen lehet például, hogy:
– megfelel-e a tervezet a jogbiztonság követelményének,
– sérül-e a hatalommegosztás elve,
– személyre szabott alkotmányozásról van-e szó,
– biztosított-e az érintett tisztségviselők jogi védelme,
– volt-e elég idő társadalmi és szakmai egyeztetésre.
A Velencei Bizottság számára különösen érzékeny lehet az a kérdés, hogy a reform általános szabályokat alkot-e, vagy inkább konkrét személyek eltávolítására szolgál. Ez az európai alkotmányos gondolkodás egyik legfontosabb választóvonala.
Nem dönthet, mégis sokat számíthat
A Velencei Bizottság véleménye nem kötelező erejű. Az Országgyűlés jogilag akkor is elfogadhatja a módosítást, ha a testület kritikát fogalmaz meg.
Mégis komoly súlya van annak, mit mondanak majd. A Bizottság megállapításait gyakran figyelembe veszik európai intézmények, nemzetközi szervezetek és bíróságok is, ezért egy kemény bírálat jelentős politikai nyomást helyezhet a kormányra.
Az Európai Bizottság korábban az Euronews megkeresésére azt jelezte, hogy figyelemmel kíséri a magyar alkotmánymódosítás folyamatát. Vagyis a mostani vita nemcsak belpolitikai ügy, hanem európai szinten is visszhangot kelthet.
Fideszes bírálatok és jogvédői figyelmeztetések
Az ellenzéki Fidesz élesen támadta a reformtervet, és azt állítja, hogy a kormány politikai leszámolásra használja az alkotmányozó többséget. A kabinet ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a társadalmi egyeztetésben részt vevők döntő többsége támogatta az elképzeléseket.
A vita azonban nem pusztán népszerűségi kérdés. Egy alkotmánymódosításnál azt is vizsgálni kell, hogy a javaslat mennyire felel meg a hatalommegosztás, az intézményi függetlenség és a jogállami eljárás alapelveinek.
A Reuters szerint magyar jogvédő szervezetek is figyelmeztettek arra, hogy az ilyen súlyú döntéseket átlátható és kiszámítható jogállami keretek között kellene meghozni. A kritika lényege nem feltétlenül Sulyok személyéről szól, hanem arról, hogy egy demokratikus rendszerben még a vitatott tisztségviselők eltávolítása is előre rögzített, általános szabályok alapján történjen.
Mi jöhet a csütörtöki látogatás után?
A delegáció érkezése várhatóan nem hoz azonnali végső döntést. A szakértők tárgyalhatnak a kormány képviselőivel, az államfő hivatalával, jogászokkal és akár civil szereplőkkel is, majd később készülhet el az írásos állásfoglalás.
Ez lehet támogató, részben kritikus vagy kifejezetten elutasító hangvételű. Az is elképzelhető, hogy a Bizottság nem egyben minősíti a teljes reformot, hanem pontonként értékeli a különböző javaslatokat.
Ezután a kormány előtt több út is nyitva maradhat: módosíthatja a tervezetet, kivárhatja a végleges véleményt, vagy változatlanul a parlament elé viheti.
Miért fontos ez mindenkinek?
Elsőre ez az egész könnyen tűnhet távoli jogászkodásnak, pedig valójában arról szól, hogyan működik az állam, milyen erősek a fékek és ellensúlyok, és mennyire kiszámítható a közjogi rendszer.
Egy alkotmánymódosítás hatása nem áll meg a napi politikánál. Meghatározhatja, hogyan működnek a magyar intézmények a következő években, és mennyire marad stabil az a rendszer, amelynek elvileg éppen az lenne a dolga, hogy a pillanatnyi politikai többségeknél hosszabb távra szóljon.
A következő napokban tényleg minden szó számíthat. Szerinted egy új kormánynak belefér a gyors intézményi átalakítás, vagy az ilyen mély alkotmányos reformokhoz szélesebb és hosszabb egyeztetés kellene?
