Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a BYD szegedi autógyárához kapcsolódó korábbi kormányzati megállapodásokról. Velkey György László külügyi államtitkár szerint a minisztériumban található iratokból az derül ki, hogy a magyar állam több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai autógyártó beruházásához.
A politikus arról is beszélt, hogy a BYD és a beruházáshoz kapcsolódó vállalkozások csaknem tízezer külföldi munkavállaló behozatalára kaphattak engedélyt. Ez azért váltott ki komoly vitát, mert a szám megközelíti a beruházással kapcsolatban korábban emlegetett munkahelyek számát.
Több mint hetvenmilliárd forintról beszélt az államtitkár
Velkey György László Stumpf Péter szegedi országgyűlési képviselővel közösen tekintette át a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendelkezésre álló iratokat.
Az államtitkár közlése szerint a dokumentumokban több mint hetvenmilliárd forintos állami infrastrukturális vállalás szerepel. Ebből a BYD szegedi gyára körüli utak, közművek és a beruházáshoz szükséges egyéb fejlesztések finanszírozását oldhatták volna meg.
Ez azonban Velkey szerint még nem a teljes összeg.
A kínai vállalat közvetlen pénzügyi támogatást is kaphatott volna. Ennek pontos nagyságát egyelőre nem ismertették, mert az államtitkár szerint üzleti titoknak minősül.
Velkey annyit mondott, hogy a támogatás nagyságrendje a debreceni CATL-gyárnak biztosított állami forrásokhoz mérhető. A pontos szerződéseket és az összes vállalás részletes feltételeit ugyanakkor még nem hozták teljes egészében nyilvánosságra.
Közel tízezer vendégmunkásról szólnak az állítások
A bejelentés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része a külföldi munkavállalók száma volt.
Velkey György László azt állította, hogy a BYD mintegy tízezer vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. A korábbi közlések alapján ebbe nemcsak a gyár közvetlen alkalmazottai, hanem a beruházásban részt vevő alvállalkozók dolgozói is beletartozhatnak.
Az adat önmagában nem bizonyítja, hogy a szegedi üzemet kizárólag vagy túlnyomórészt külföldi munkavállalókkal kívánták volna működtetni. Egy ekkora beruházás építési szakaszában ugyanis más létszámra és más szaktudásra lehet szükség, mint a gyár későbbi, folyamatos működése során.
A csaknem tízezres szám azonban így is kérdéseket vet fel, mivel közel van a beruházással kapcsolatban korábban ígért munkahelyek számához.
A magyar munkahelyek miatt is magyarázatot várnak
Stumpf Péter három fontos elvárást fogalmazott meg a BYD szegedi beruházásával kapcsolatban.
Szerinte a vállalatnak be kell tartania a magyar környezetvédelmi és munkajogi szabályokat, jól fizető munkahelyeket kell biztosítania a magyar dolgozók számára, valamint Szegednek is részesülnie kell a beruházás gazdasági eredményeiből.
A vita egyik központi kérdése most az, hogy az állam milyen konkrét foglalkoztatási vállalásokat kért a jelentős pénzügyi és infrastrukturális támogatásért cserébe.
Egyelőre nem ismert, hogy a megállapodások tartalmaztak-e kötelező arányt a magyar munkavállalók foglalkoztatására, illetve milyen következményekkel járt volna, ha a vállalat nem teljesíti az ígéreteit.
Különös fordulatot hozott Szijjártó Péter bejelentése
Az ügy azért is kapott komoly politikai figyelmet, mert Szijjártó Péter július közepén bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és a BYD-nél folytatja pályafutását.
A volt külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként dolgozik tovább.
Szijjártó korábbi miniszteri tisztségében fontos szerepet játszott a kínai beruházások magyarországi letelepítésében. A BYD szegedi gyáráról szóló tárgyalások és az állami szerepvállalás előkészítése is abban az időszakban zajlott, amikor ő vezette a külügyi tárcát.
Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, és arra sincs nyilvánosságra hozott bizonyíték, hogy Szijjártó későbbi állása bármilyen ellenszolgáltatás lett volna a korábbi kormányzati támogatásért.
Az események sorrendje azonban összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, ezért a jelenlegi kormány vizsgálatot jelentett be a BYD-hez kapcsolódó korábbi döntések, tárgyalások és állami vállalások ügyében.
Még mindig sok a nyitott kérdés
A teljes képhez szükség lenne a támogatási megállapodások, a munkavállalási engedélyek és az állami kötelezettségvállalások részletes nyilvánosságra hozatalára.
Jelenleg továbbra sem ismert a BYD számára megígért közvetlen pénzügyi támogatás pontos összege. Az sem világos, hogy a több mint hetvenmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésért cserébe milyen számonkérhető vállalásokat tett a vállalat.
Arra is választ várnak, hogy a közel tízezer külföldi munkavállalóra vonatkozó engedély milyen időszakra szólt, közülük hányan dolgoztak volna az építkezésen, és hányan kaptak volna később állandó munkát a gyárban.
A nyilvánosságra került adatok tehát valóban jelentős állami szerepvállalásról tanúskodnak, de a legsúlyosabb következtetések levonásához még további dokumentumokra és a vizsgálat eredményeire van szükség.
