Komoly fordulat jöhet a magyar boltokban: a Tisza-kormány leendő agrárminisztere szerint első körben a zöldségek és gyümölcsök áfáját vágnák vissza 27 százalékról 5 százalékra. Ha ebből tényleg jogszabály lesz, azt a vásárlók nem elemzésekben, hanem a kasszánál fogják a leggyorsabban megérezni.
A zöldségek és gyümölcsök lehetnek az első nyertesek
A terv szerint nem általános élelmiszer-áfacsökkentéssel indulna a folyamat, hanem célzottan a zöldség- és gyümölcstermékek forgalmi adóját csökkentenék 5 százalékra. Bóna Szabolcs ezt azzal indokolta, hogy a Tisza már a kampányban is azt ígérte: az egészséges alapélelmiszereket kisebb adóteherrel kellene terhelni.
Ez a mindennapi bevásárlásban különösen látványos lépés lehet, hiszen a friss zöldség és gyümölcs ára az utóbbi években sok család számára már kifejezetten megterhelővé vált. A 27 százalékos magyar áfakulcs európai összevetésben is rendkívül magas, így papíron komoly tér nyílhatna az árak mérséklődésére.
A nagy kérdés persze az, hogy ebből mennyi jut el ténylegesen a vásárlókhoz. Egy áfacsökkentés önmagában még nem jelenti azt, hogy a bolti ár ugyanilyen arányban esik vissza. A kereskedők és beszállítók költségei, a termelői árak, a szezonális kínálat, az import, sőt még az árfolyam is befolyásolhatja, végül mit lát a vevő a címkéken.
A Pénzcentrum beszámolója szerint Raskó György agrárközgazdász úgy látja, hogy az áfacsökkentés egy részét lenyelhetik a piaci szereplők, de az érintett termékek ára így is érdemben csökkenhet.
Nemcsak adócsökkentésről, hanem nagy agrárfordulatról is szó van
Bóna Szabolcs nem csupán az áfáról beszélt. A leendő agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint a magyar agrárium előtt egyszerre több komoly feladat áll: kezelni kell az aszályt, újra kell gondolni a földtulajdon szabályozását, erősíteni kell a magyar termékek jelenlétét a boltokban, és ki kell lépni abból a helyzetből, hogy az ország főként alapanyagot termel.
A minisztériumi gondolkodásban ezért az élelmiszergazdaság kiemelt szerepet kaphat. Bóna szerint Magyarországnak nagyobb hozzáadott értékű, jobban feldolgozott termékek irányába kellene mozdulnia. Ez nem puszta szakpolitikai részlet: ha az ország nyers alapanyagot ad el, majd feldolgozott terméket vásárol vissza, abból hosszú távon kevesebb haszon marad itthon.
A tejipart külön is példaként említette. Szerinte hiányoznak azok az erős szakmai és termelői szervezetek, amelyek válsághelyzetben összehangoltan tudnának fellépni. Emellett az is gond, hogy bár a tejágazat fontos része a hazai agráriumnak, a megfelelő tejipari képzési háttér sem elég erős Magyarországon.
Az aszály lehet az első komoly próbatétel
Az új agrárvezetés egyik legsürgetőbb feladata az aszálykezelés lehet. Bóna Szabolcs szerint az idei év akár a 2022-es történelmi aszályhoz hasonló károkat is hozhat, ezért nem lehet tovább halogatni a vízmegtartási programokat.
Az Agrárszektor összefoglalója szerint a leendő miniszter úgy látja, hogy a vízgazdálkodás nem pusztán vízügyi kérdés: a mezőgazdasági szereplőknek is aktívan részt kell venniük a megoldásban. Ez a gyakorlatban komoly szemléletváltást jelenthet.
Nem elég akkor kapkodni, amikor már kiszáradtak a földek. Hosszabb távú alkalmazkodásra van szükség: vízmegtartásra, jobb talajállapotra, tudatos növényválasztásra és a gazdák edukációjára. Bóna arról is beszélt, hogy a klímaváltozás miatt az ország egyre nagyobb része már nem biztos, hogy alkalmas a kukoricatermesztésre. Ez azért különösen erős állítás, mert a kukorica régóta a magyar agrárium egyik meghatározó növénye.
A földtörvényhez is hozzányúlnának
Az egyik legérzékenyebb kérdés mégsem feltétlenül az áfa vagy az aszály körül alakulhat ki, hanem a földtulajdon szabályozásánál. Bóna Szabolcs szerint a földtörvényt széles társadalmi vitára kell bocsátani, mert a jelenlegi szabályozás az elmúlt években sokszor egyéni érdekek mentén módosult.
A leendő miniszter azt mondta, hogy a magyar termőföldet magyar kézben kell tartani, a külföldi cégek tulajdonszerzését meg kell akadályozni, miközben segíteni kell a fiatal gazdák földhöz jutását is. Ez könnyen az új agrárpolitika egyik legnagyobb csatájává válhat, mert a föld Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai kérdés is.
A gazdatársadalom elöregedése szintén súlyos probléma. Bóna szerint nem elég az öröklést támogatni, hanem új szereplőket is be kell engedni az ágazatba: olyan fiatalokat, akik gazdálkodni szeretnének, de ma alig férnek hozzá földhöz, tőkéhez és infrastruktúrához.
Olcsóbb lehet az alma, a paprika és a paradicsom is
Ha az áfacsökkentés valóban elindul, a vásárlók elsőként olyan termékeknél figyelhetik az árakat, mint az alma, a paprika, a paradicsom, az uborka, a burgonya, a hagyma, a répa vagy a káposztafélék. A pontos termékkört azonban csak a konkrét jogszabály mutatja majd meg, ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy minden zöldség és gyümölcs automatikusan az 5 százalékos kulcs alá kerül.
A bejelentés politikailag is erős, mert közvetlenül a megélhetést érinti. Az élelmiszerárak az elmúlt években sok háztartásban váltak központi problémává, így egy látványos bolti árcsökkenés gyorsan érezhető siker lehetne az új kormánynak. Ugyanakkor a végrehajtás dönti majd el, hogy a tervből valódi könnyítés lesz-e, vagy csak részben látszik meg a polcokon.
Az biztos, hogy az agrártárca egyszerre több fronton készülhet lépni: áfacsökkentés, aszálykezelés, új földtörvény, a magyar termékek erősítése, a fiatal gazdák támogatása és az élelmiszergazdaság újraszervezése. Ezek közül a vásárlók számára az áfacsökkentés lehet az első igazán kézzelfogható jel.
Ha valóban olcsóbbak lesznek a zöldségek és gyümölcsök, azt mindenki azonnal észreveszi majd a pénztárnál. Szerinted tényleg lejjebb mennének az árak, vagy a csökkentés egy részét elnyelné a piac?
