Nem ugyanakkora plusz érkezhet az alacsony nyugdíjak mellé 2027 januárjában: a kormány 120 ezer forintos minimumot és külön, sávos felzárkóztatást tervez. Van azonban egy fontos részlet: a sávba sorolásnál már az általános januári emeléssel növelt összeget vennék alapul, és a 120 ezres minimum sem vonatkozna kivétel nélkül minden ellátottra.
Magyar Péter október 20-án a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy 2027 januárjától a nyugdíjak várhatóan 3 százalékkal emelkednek. Az alacsony ellátások célzott növelésére ezen felül 123 milliárd forintot terveznek biztosítani a jövő évi költségvetésben. Ezek bejelentett tervek: a részletes feltételeket tartalmazó szövegek egyelőre tervezetek, nem végleges jogosultsági szabályok.
A kormány becslése szerint a csomag több mint 700 ezer embert érintene: 455 ezer nyugdíjast, 238 ezer megváltozott munkaképességű ellátottat és 8500, időskorúak járadékában részesülő embert. A változás tehát nem kizárólag az öregségi nyugdíjakról szól.
A 120 ezres minimum mögött fontos különbség van
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28 500 forint, és 2008 óta változatlan. A törvénytervezet a 2027-től megállapított teljes öregségi nyugdíjak minimumát havi 120 ezer forintban határozná meg. Ehhez az ellátáshoz főszabály szerint a nyugdíjkorhatár betöltése és legalább húsz év szolgálati idő szükséges.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentéséről augusztus 27-én adott tájékoztatást a kormány: az új minimumot a 2027-es költségvetés elfogadása után, január 1-jétől kívánják bevezetni. A tervezet 2028-tól már évenkénti minimumemelést írna elő, az általános nyugdíjemelés szabályaihoz igazodva.
A már folyósított alacsony összegű ellátásokat külön sávos korrekcióval emelnék. Ezért az új nyugdíjminimumot és a meglévő ellátások felzárkóztatását nem lehet egyetlen, mindenkire egyformán érvényes szabályként kezelni.
Előbb a januári emelés, utána a külön plusz
A rendelettervezet szerint először az általános januári emelést hajtanák végre, és csak utána következne a célzott korrekció. Az így kialakuló összeg döntené el, hogy az érintett saját jogú ellátás melyik sávba kerül. A tervezett lépcsők a következők:
- Legfeljebb 108 000 forintnál 120 000 forintra egészítenék ki az ellátást.
- 108 000 forint felett, legfeljebb 125 000 forintig 12 000 forintos emelés járna.
- 125 000 forint felett, legfeljebb 130 000 forintig 10 000 forint lenne a plusz, legalább 137 000 forintos végeredménnyel.
- 130 000 forint felett, legfeljebb 135 000 forintig 8000 forinttal emelnének, legalább 140 000 forintra.
- 135 000 forint felett, legfeljebb 140 000 forintig 6000 forint lenne az emelés, legalább 143 000 forintos ellátással.
- 140 000 forint felett, de 146 000 forint alatt 146 000 forintra egészítenék ki az összeget.
A saját jogú felzárkóztatás felső jogosultsági határa tehát 146 ezer forint alatti ellátás lenne. A sávhatárok pontosan számítanak: a 125 ezer forintos összeg például még a 12 ezer forintos emelési kategóriába tartozna, nem a következőbe.
Az emelést hivatalból hajtanák végre, vagyis ehhez nem kellene külön kérelmet benyújtani. A nemzetközi egyezményes és uniós arányos ellátásoknál ugyanakkor a magyar ellátásrész arányában csökkentenék az összeghatárokat. Emiatt sem jelenthető ki, hogy minden érintett automatikusan legalább 120 ezer forintot kapna.
Más ellátások is nőnének, de vannak kifogások
A kormány tájékoztatása szerint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednének; ez már tartalmazza a szokásos januári emelést is. Kármán András pénzügyminiszter október 1-jei bejelentése szerint a 65 év feletti rokkantsági ellátottak számára legalább havi 120 ezer forintot biztosítanának, a részletes jogosultsági feltételek figyelembevételével.
Az árvaellátás minimuma a kormány közlése szerint 50 ezerről 60 ezer forintra nőne. A törvénytervezet az újonnan megállapított árvaellátásoknál rögzítené ezt az összeget, 2028-tól éves emeléssel. Az időskorúak járadékánál kategóriánként 75 ezer, 88 ezer és 118 ezer forintos határok szerepelnek; a tényleges járadékot a jogosult jövedelme is befolyásolná.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke az Economx szeptember 3-i interjújában támogatta a legalacsonyabb ellátásokra fordított figyelmet, de önmagában kevésnek tartotta a 120 ezres minimumot. Azt javasolta, hogy a felzárkóztatásnál más rendszeres jövedelmeket is vegyenek figyelembe, amelyekről a kérelmező nyilatkozhatna. Ez érdekképviseleti álláspont, nem elfogadott feltétel.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége október 16-án ismertette a Pénzügyminisztériumnak benyújtott módosítási javaslatait. Értékelésük szerint a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka és a rokkantsági járadék kimaradna a külön 10 százalékos emelésből, amit méltánytalannak tartanak.
A Pénzügyminisztérium október 8-án tette közzé a társadalmi egyeztetés dokumentumait, az észrevételezés határideje október 16. volt. Az egyéni összegek megítélésénél a végleges, kihirdetett szabályok lesznek irányadók: az ellátás típusa és az általános emelés utáni összege egyaránt számítana.
