Kendőzetlen őszinteséggel beszélt mentális állapotáról Noszály Sándor. A sportember elárulta: bipoláris zavarral él, amely az elmúlt években súlyos hullámzásokat okozott az életében, 2024 őszén pedig kórházi kezelésre is szorult.
A vallomás az RANDOM műsorban hangzott el, amelyet Orosz Gyuri vezet.
„2014-ben volt egy válásom… majdnem meghaltam”
A sportoló drámai részleteket osztott meg múltjáról:
„2014-ben volt egy válásom, lehet azt mondani, hogy megszakadt a lelkem, nem aludtam 11 napig. Nekem kémia volt az egész, teletömtek gyógyszerrel és az megbolygatta az agyi kémiámat. Nem aludtam 11 napig, mert úgy dobogott a szívem, majdnem meghaltam.”
Elmondása szerint az antidepresszánsok túlzott adagolása indította el nála azt a hosszú éveken át tartó érzelmi hullámzást, amely végül bipoláris zavarként vált egyértelművé.
A bipolaritás csapdája: „egyszer fent, egyszer lent”
Noszály arról is beszélt, mennyire alattomos ez az állapot:
„Én először a depresszióba mentem, és akkor jöttem rá, hogy baj van.”
Hangsúlyozta, hogy a bipoláris zavarnál a betegségtudat könnyen eltűnik, amikor a páciens épp jobb állapotban van.
„Ha egy kicsit ott már így följebb vagy, akkor már elmegy a betegségtudat és nem akarsz gyógyszert szedni. És itt muszáj a bipolaritásnál lítiumot szedni, hogy egyensúly legyen, különben ugrálsz föl és le.”
Bevallotta, hogy 2024-ben volt egy időszak, amikor annyira eufórikusnak érezte magát, hogy abbahagyta a gyógyszerszedést – ennek következménye lett a kórházi kezelés.
„Orvoshoz járok és gyógyszert szedek”
Ma már tudatosabban figyel az állapotára:
„Orvoshoz járok és gyógyszert szedek. Nekem a triggerekre kell figyelni – mert ezek miatt mész följebb vagy lejjebb –, nem szabad alkoholt innom, kerülnöm kell a nagy stresszhelyzeteket, mint például a boksz. Mellette pedig lítiumot kell szednem.”
Hozzátette, hogy egyszer talán abbahagyhatja a lítium szedését, de „ennek még nincs itt az ideje.”
Fontos üzenet a nyilvánosság felé
Noszály szerint egyre többen küzdenek mentális problémákkal – szorongással, pánikbetegséggel, depresszióval –, ám sokan szégyellik bevallani. Ő viszont úgy döntött, nyíltan beszél róla, mert szerinte ezzel másoknak is segíthet.
A sportoló története emlékeztet arra, hogy a mentális betegségek láthatatlanok lehetnek, mégis komoly küzdelmet jelentenek.
