Furcsa és sokak számára ijesztő jelenségről érkeztek felvételek az internetre: sötét, szinte fekete eső hullott Teherán egyes részein. A csapadék olajos, koromszerű nyomot hagyott az autókon és az utcákon, ami azonnal találgatások hullámát indította el. Sokan azt kérdezték: mi történik valójában az égen?
Feketének tűnő eső hullott a városban
A különös jelenséget az iráni fővárosban, Teherán több helyen is megfigyelték. A közösségi médiában gyorsan terjedni kezdtek a videók és fotók, amelyeken jól látszik, hogy az esővíz sötét színű foltokat hagy az autókon és az aszfalton.
Első ránézésre sokan arra gondoltak, hogy valamilyen rendkívüli vagy akár veszélyes jelenségről van szó.
A szakértők szerint azonban a háttérben jól ismert légköri folyamatok állnak.
Füst és korom került a felhőkbe
A meteorológusok szerint a jelenséget az okozhatta, hogy nagy mennyiségű füst, korom és égéstermék került a levegőbe.
Amikor olaj, üzemanyag vagy más vegyi anyag ég el nagy mennyiségben, a levegőbe kerülnek például:
- koromszemcsék
- kénvegyületek
- különböző égéstermékek
Ezek az apró részecskék belekeveredhetnek a felhők vízcseppjeibe, így a csapadék színe sötétebbé válhat.
Ennek következtében az eső:
- sötétebb színű lehet,
- savasabbá válhat,
- és olajos hatású nyomot hagyhat a felszínen.
Ez adja azt a látványt, mintha valóban fekete eső hullana az égből.
Nem példa nélküli jelenség
Bár ritka, a szakértők szerint a feketének tűnő eső nem teljesen példátlan jelenség.
Hasonló esetek már korábban is előfordultak olyan helyeken, ahol nagy mennyiségű éghető anyag került a levegőbe, például:
- olajmezők égésekor
- ipari tüzeknél
- vegyi üzemek baleseteinél
- vagy háborús konfliktusok idején.
Ilyenkor a levegőben lebegő szennyező részecskék olyan koncentrációban kerülhetnek a felhőkbe, hogy az eső színe látványosan megváltozik.
Eljuthat-e ez Magyarországra?
A különös jelenség után sokan felvetették a kérdést: elérhetnek-e ezek a szennyeződések Európába vagy Magyarországra?
A meteorológusok szerint erre szinte semmi esély.
A légköri szennyeződések terjedését ugyanis több tényező határozza meg:
- a szélirány
- a légköri áramlatok
- a hőmérsékleti rétegződés
- valamint a földrajzi távolság.
Mivel Irán fővárosa több mint 3000 kilométerre található Magyarországtól, az ilyen jellegű szennyeződések nem jutnak el ilyen koncentrációban Európáig.
A savas eső általában helyi jelenség
A szakértők szerint a savas esőhöz kapcsolódó szennyező anyagok viszonylag gyorsan kiürülnek a légkörből.
Az anyagok:
- kémiai reakcióba lépnek más molekulákkal
- kicsapódnak a felhőkből
- vagy fokozatosan felhígulnak a levegőben.
Ezért az ilyen jelenségek többnyire csak a keletkezésükhöz közel eső területeken figyelhetők meg.
Mi áll tehát a fekete eső mögött?
A teheráni különös csapadék tehát nem misztikus vagy megmagyarázhatatlan jelenség, hanem a légkör kémiai folyamataiból eredő reakció.
A látványos, sötét eső egyszerűen annak a következménye, hogy korom és égéstermékek keveredtek a felhők vízcseppjeivel.
A szakértők szerint bár a jelenség valóban szokatlan és sokakat megijeszthet, Magyarországon nem kell hasonlótól tartani.
