Alig néhány nappal az ügynökakták nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy legalább 164 embert tévesen soroltak a hálózati személyek közé. Hadházy Ákos szerint a probléma ennél mélyebb: a nevek olyan dokumentumok nélkül kerültek nyilvánosságra, amelyek nélkül nem lehet eldönteni, ki volt valóban besúgó.
Megnyíltak az akták, jöttek a hibák
A nyitottaktak.hu adatbázisa november 4-én vált elérhetővé. Ezen a napon sokan évtizedek óta várt adatokhoz férhettek hozzá. Az öröm azonban gyorsan botrányba fordult.
Kiderült, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke tévesen szerepelt a hálózati személyek között. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint informatikai hiba történt, és nem Lezsák volt az egyetlen: további 163 embernél is téves beszervezési adat jelent meg. Ők valójában megfigyeltek voltak, nem besúgók.
Magyar Péter miniszterelnök november 5-én nyilvánosan bocsánatot kért Lezsák Sándortól. A család válasza egyértelmű volt. „A bocsánatkérést tudomásul vesszük, de ezzel az ügy nem zárulhat le” – mondta Lezsák Sándor lánya.
A levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz jelezte, hogy az adatbázis kijavítása után foglalkozik azzal, levonja-e a személyes konzekvenciákat, és lemondjon-e.
Mit szúrt ki Hadházy Ákos?
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a téves bejegyzések csak a felszínt jelentik. Szerinte a nagyobb gond az, hogy a beszervezési dossziék még nem kutathatók, így sok esetben nem derül ki, mit jelent egy név szerepeltetése a nyilvántartásban.
Hadházy több olyan helyzetet is felvázolt, amelyben a lista félrevezető lehet:
- valakit be akartak szervezni, de soha nem jelentett,
- valakit kényszerrel írattak alá, de valójában nem működött együtt,
- valaki egy idő után eltűnt a nyilvántartásból, és nem tudni, miért,
- a megfigyeltek is tévesen kerülhettek a hálózati személyek közé, ahogy a Lezsák-ügy is mutatja.
Vagyis a nyilvántartásban szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki besúgó volt.
„Miért kellett így sietni?”
Hadházy a közzététel időzítését is megkérdőjelezte: „Miért kellett így sietni? Lájkokért? Figyelemelterelés miatt?”
A figyelemelterelés lehetőségét kérdésként vetette fel, bizonyítékot nem mutatott be rá. A kérdés azonban így is súlyos: ha a nevek a magyarázó dokumentumok előtt kerülnek nyilvánosságra, ártatlan emberek is megbélyegzetté válhatnak, és ezt utólag nehéz helyrehozni.
Mi jön ezután?
A levéltár dolgozik az adatbázis javításán. A részletes beszervezési dossziék közzététele későbbre várható. Addig a szakértők szerint minden nevet óvatosan kell kezelni, mert a lista egyelőre nem mondja meg, ki mit tett valójában.
