Megszületett a döntés: az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én Baka Andrást választotta Magyarország következő köztársasági elnökévé. A titkos szavazáson elsöprő többséget kapott, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői egyáltalán nem vettek részt a voksolásban. A történet különös politikai fordulata, hogy Baka évekkel ezelőtt éppen az Orbán-kormány igazságügyi átalakításainak egyik legismertebb kritikusa volt.
140 képviselő mondott igent Baka Andrásra
Kedd délután eldőlt az államfőválasztás: a titkos voksoláson 146 képviselő adta le szavazatát, közülük 140-en támogatták Baka Andrást, hatan pedig nemmel szavaztak. Tartózkodó és érvénytelen voks nem volt.
Baka így már az első fordulóban megszerezte a megválasztásához szükséges kétharmados támogatást.
A szavazás után az eredményt hivatalosan kihirdették, Baka András pedig letette köztársasági elnöki esküjét az Országgyűlésben.
A döntéssel lezárult az elmúlt hetek egyik legfontosabb közjogi folyamata Magyarországon.
A Fidesz és a KDNP távol maradt
A szavazás egyik legfeltűnőbb mozzanata azonban nem az igenek száma volt.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az államfő megválasztásában. A két párt már korábban jelezte, hogy illegitimnek tartja azt a folyamatot, amely Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséhez vezetett, ezért az új államfő megválasztását sem kívánták támogatni.
A Fidesz-frakció képviselői a szavazás idején nem a parlamentben tartózkodtak: sajtóbeszámolók szerint Tatán, az 1956-os emlékműnél tartottak megemlékezést és koszorúzást.
Ez azonban a voksolás végeredményét nem tudta megakadályozni.
Nem volt valódi kihívója
Baka András végül egyedüli érvényes jelöltként indult az államfői posztért.
A Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szerette volna jelölni, ehhez azonban nem sikerült megszereznie a szükséges számú képviselői ajánlást. Az érvényes jelöléshez legalább negyven országgyűlési képviselő támogatása kellett.
A titkos szavazáson végül hat nem voks született. Mivel a voksolás titkos volt, hivatalosan nem lehet képviselőkhöz kötni ezeket a szavazatokat.
Különös fordulat: évekkel ezelőtt idő előtt távozott a Legfelsőbb Bíróság éléről
Baka András megválasztásának politikai súlyát jelentősen növeli a múltja.
A jogász 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott Strasbourgban, majd 2009-ben hat évre megválasztották a magyar Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Mandátuma azonban nem tartott hat évig.
A magyar igazságszolgáltatás átalakítása és a Kúria létrehozása következtében Baka megbízatása 2012. január 1-jén, mintegy három és fél évvel az eredetileg tervezett lejárata előtt megszűnt. Baka korábban több, az igazságszolgáltatást érintő jogszabályi változtatást is kritikával illetett.
Az ügyből később nemzetközi jelentőségű jogvita lett.
Strasbourgban neki adott igazat a bíróság
Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Az EJEB Nagykamarája 2016-ban megállapította, hogy megsértették Baka bírósághoz forduláshoz való jogát, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. A strasbourgi bíróság arra jutott, hogy mandátumának idő előtti megszüntetése összefüggésben állt az igazságszolgáltatást érintő reformokról nyilvánosan megfogalmazott kritikáival.
A történet ezért most különösen nagy fordulatot vett.
Az a Baka András, akinek legfelsőbb bírósági vezetői mandátuma több mint egy évtizeddel ezelőtt idő előtt véget ért, most Magyarország legmagasabb közjogi méltóságainak egyikévé válik.
Augusztus 19-én lép hivatalba
Bár Baka Andrást augusztus 11-én választották meg és esküjét is letette, köztársasági elnöki hivatalát augusztus 19-én kezdi meg.
Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépésével július 20-án megszűnt. Az átmeneti időszakban az államfői jogköröket az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja.
Baka megválasztásával azonban már eldőlt, ki költözhet legközelebb a Sándor-palotába.
Augusztus 19-től Baka András gyakorolhatja Magyarország köztársasági elnökének jogköreit – alig több mint egy évtizeddel azután, hogy idő előtt távoznia kellett a Legfelsőbb Bíróság éléről.
