Megszületett a döntés: a Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. A frakció titkos szavazással választotta ki az államfőjelöltet. A végső döntést azonban nem szombaton mondják ki: az Országgyűlés augusztus 11-én szavazhat az új köztársasági elnökről.
A találgatásoknak vége. 2026. augusztus 8-án a Tisza-frakció bejelentette, hogy dr. Baka Andrást jelöli Magyarország következő köztársasági elnökének.
A döntés egy parlamenti frakcióülésen született meg, ahol titkos szavazást tartottak. Baka neve már az elmúlt napokban is az esélyesek között szerepelt, most azonban hivatalossá vált, hogy végül rá esett a kormánypárti frakció választása.
Három név maradt versenyben
A döntést hosszabb kiválasztási folyamat előzte meg. A Tisza közlése szerint az elmúlt hetekben több tucat lehetséges jelölt neve merült fel, közülük tíz emberrel tárgyalt a párt vezetése.
A végső körbe Baka András, Fülöp Botond ügyvéd és Romsics Ignác történész került. A frakció végül szombaton Baka András mellett döntött.
A jelölés ugyanakkor még nem jelenti automatikusan azt, hogy Baka már köztársasági elnök: erről az Országgyűlésnek kell döntenie.
Már napokon belül megtörténhet a választás
Sokáig azonban már nem kell várni.
Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden szavazhat Magyarország következő államfőjéről. A parlament hivatalos dokumentuma szerint az augusztus 10–11-i rendkívüli ülés napirendjének kiegészítését kezdeményezték a köztársaságielnök-választással.
A Reuters szerint Baka megválasztása várható, miután a Tisza rendelkezik az ehhez szükséges parlamenti erővel.
Vagyis ha nem történik váratlan fordulat, Baka András hamarosan Magyarország következő köztársasági elnöke lehet.
Ki Baka András?
A jelölt neve elsősorban a jogi és közéleti eseményeket követők számára lehet ismerős.
Baka András komoly hazai és nemzetközi bírói tapasztalattal rendelkezik. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, 2009-ben pedig az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Pályafutásának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó fordulata néhány évvel később következett.
A magyar bírósági rendszer átalakításakor a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig 2012. január 1-jén, évekkel az eredetileg tervezett időpont előtt megszűnt.
Az ügy végül Strasbourgig jutott.
Strasbourgban is komoly ügy lett belőle
Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi bíróság végleges, 2016-os döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljáráshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódó rendelkezéseit az ügyben.
Éppen ezért Baka személyének mostani kiválasztása politikailag is erős üzenetet hordoz.
A Tisza a jelölés indoklásakor Baka szakmai függetlenségét, közjogi tapasztalatát, valamint a hatalmi ágak elválasztása és a bírói függetlenség melletti korábbi kiállását emelte ki.
A Fidesz nem vesz részt az államfő megválasztásában
A folyamat körül politikai vita is kialakult.
A Reuters beszámolója szerint az ellenzéki Fidesz jelezte, hogy nem vesz részt a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában, és autoriter politikával vádolta a Tiszát. A Tisza ezt visszautasította.
Az államfőváltás így jóval többről szól egy személyi döntésnél: újabb fontos állomása lehet annak a politikai és közjogi átalakulásnak, amely a 2026-os választásokat követően indult el Magyarországon.
Kedden eldőlhet minden
A következő kulcsdátum tehát 2026. augusztus 11.
Ekkor kerülhet sor a parlamenti szavazásra, amelynek eredményeként Baka András Magyarország következő köztársasági elnöke lehet. Addig biztosan csak annyi mondható: a Tisza-frakció döntött, és hivatalosan Baka Andrást küldi versenybe az államfői tisztségért.
