Egyetlen érettségi feladat, és máris fellángolt egy országos vita. A 2026-os magyarérettségi alig kezdődött el, de Wass Albert szerepeltetése olyan reakciókat indított el, amelyek messze túlmutatnak egy vizsgakérdésen. Most már nemcsak arról van szó, mi volt a feladatlapon, hanem arról is, kik kerülhetnek be a magyar irodalmi kánon hivatalos, számonkért világába.
Wass Albert miatt robbant a botrány a magyarérettségin
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin Jókai Mór életpályája, Arany János, szóképek, versrészletek és szereplőfelismerés mellett Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is felbukkant az irodalmi feladatlapban. A vizsga szakmai szempontból elsőre nem tűnt rendkívülinek: az Indexnek nyilatkozó szaktanár szerint a feladatsor nem volt meglepő, nem volt teljesíthetetlen, megfelelő tudással és logikával megoldható volt.
A vita tehát nem a nehézség miatt alakult ki. A középpontba gyorsan az került, hogy miért szerepelhetett Wass Albert egy országos, központi érettségi feladatsorban. Ez az a pont, ahol az oktatási kérdésből pillanatok alatt közéleti és politikai ügy lett.
A Mazsihisz szerint nincs helye az érettségin
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élesen reagált a feladatra. A szervezet közleményében azt írta, hogy abban bíznak, Wass Albert utoljára szerepelt magyarérettségin, és azt javasolják az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet.
Álláspontjuk szerint Wass Albert közéleti szerepvállalása, politikai nézetei és szélsőjobboldali kapcsolatai miatt méltatlan arra, hogy a magyarérettségi részévé váljon. A közlemény egyik legerősebb állítása szerint olyan szerzőről van szó, akinek személye és életműve nem választható el azoktól a történelmi és ideológiai terhektől, amelyek máig súlyos vitákat váltanak ki.
A Blikk összefoglalója szerint a Mazsihisz arra is emlékeztetett, hogy Wass Albert emigrációban kapcsolatban állt az Új Hídfő című lappal, amelynek főszerkesztője Fiala Ferenc volt, a Szálasi-rendszer egykori sajtófőnöke. A szervezet azt is kifogásolta, hogy egyik művében dehumanizáló módon ábrázolta a zsidóságot, és szerintük ezek a tények nem hagyhatók figyelmen kívül akkor sem, ha irodalmi szempontokról beszélünk.
A közlemény külön kitért az érettségi összeállítóira is. A Mazsihisz szerint ha a feladatkészítők nem ismerték ezeket a körülményeket, az súlyos szakmai hiba, ha pedig ismerték, akkor még problematikusabb, hogy mégis bekerült a szerző a vizsgába.
Az új oktatási vezetéshez fordulnak
Az ügy politikai súlyát az adja, hogy a Mazsihisz már nem a leköszönő irányítástól vár lépéseket, hanem az új oktatási kormányzattól. A felvetés lényege egyértelmű: vizsgálják felül a NAT-ot, és gondolják újra, hogy Wass Albertnek van-e helye az irodalmi tananyagban, illetve az érettségi követelmények között.
Ez különösen kényes kérdés lehet, mert az oktatás átalakítása eleve az egyik kiemelt politikai vállalás. Ha valóban új struktúra és külön oktatási minisztérium jön létre, akkor az első nagy kulturális- és oktatáspolitikai viták egyike éppen a tananyag körül alakulhat ki. Nemcsak arról kell majd dönteni, mely szerzők maradnak, hanem arról is, milyen értékrendet és történelmi látásmódot közvetít az iskola.
Wass Albert régóta megosztó figura
Wass Albert neve nem most először vált ki heves reakciókat. Vannak, akik a nemzeti irodalom fontos alakjaként tekintenek rá, mások szerint viszont politikai nézetei és közéleti szerepe miatt nem lehet őt kritikátlanul a központi tananyag részévé tenni.
Éppen ez a mostani vita egyik legérzékenyebb pontja. Egy szerző irodalmi jelentősége és politikai múltja sokszor nem választható el élesen egymástól. Az oktatásban természetesen lehet helye vitatott életművek elemzésének, sőt egy érett rendszerben szükség is lehet arra, hogy a diákok összetett, ellentmondásos alakokkal találkozzanak. De egészen más helyzet, ha ez egy tanórai, kritikai beszélgetésben történik, és más, ha ugyanez egy országos érettségi feladatlapon jelenik meg.
Az érettségi ugyanis nem egyszerűen tudásmérés. Hivatalos állami súlya van, ezért minden név, amely ott szerepel, jelképes üzenetet is hordoz arról, kit tart a rendszer a középiskolai műveltség részének.
A másik oldal azonnal védelmébe vette
A reakció nem maradt egyoldalú. A Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra gyorsan kiállt Wass Albert mellett. A Magyar Jelen beszámolója szerint azt írta, hogy az írót méltatlan támadások érik, és szerinte a mostani megszólalások a régi bélyegek ismételgetéséről szólnak.
Ez jól mutatja, hogy a magyarérettségi egyik feladatából szinte azonnal identitáspolitikai csatatér lett. A vita már régen nem csak arról szól, hogy szerencsés volt-e egy adott kérdés, hanem arról, hogyan viszonyuljon a magyar oktatás a vitatott történelmi és irodalmi szereplőkhöz.
A diákok kerültek a vita közepébe
Talán ez az egész ügy legkellemetlenebb része. Több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű magyarérettségit, emelt szinten pedig több mint kétezren vizsgáztak. Ők nem kultúrpolitikai vitába érkeztek hétfő reggel, hanem egy olyan vizsgára, amely a továbbtanulásukat és a jövőjüket is befolyásolja.
Éppen ezért különösen érzékeny, ha utólag egy feladat körül országos balhé alakul ki. A diákoknak nem az a dolguk, hogy eldöntsék Wass Albert történelmi és politikai megítélését. Nekik a tananyag és a hivatalos követelmények alapján kell teljesíteniük. Ha egy vitatott szerző bekerül a központi vizsgába, az már nem az ő felelősségük, hanem az oktatáspolitikáé és a feladatkészítőké.
Nagy vizsga előtt az új oktatási kormányzat
A mostani botrány könnyen lehet, hogy csak a kezdet. Az új oktatási vezetésnek hamarosan állást kell foglalnia abban, hogyan nyúl a Nemzeti Alaptantervhez, milyen szerzők maradnak a kiemelt tananyag részei, és milyen szemlélet határozza meg a jövő irodalomoktatását.
A valódi kérdés nem az, hogy tilos-e beszélni vitatott szerzőkről. Egy korszerű oktatási rendszerben nagyon is van helye annak, hogy a diákok szóba hozzák az antiszemitizmust, a szélsőjobboldali kapcsolódásokat, a történelmi felelősséget és az irodalmi értéket egyszerre. A gond inkább az, hogy az érettségi más műfaj: ott minden név hivatalos megerősítést kap, minden feladat állami pecséttel jelenik meg.
A vita biztosan nem zárul le gyorsan
A Mazsihisz megszólalása után nehéz elképzelni, hogy az ügy néhány nap alatt elcsendesedik. Könnyen jöhetnek további politikai reakciók, tanári vélemények, szakmai állásfoglalások, sőt akár újabb viták is a NAT-ról és az érettségi feladatsorok szakmai kontrolljáról.
A történet egy dolgot már most világosan megmutatott: az oktatás egyáltalán nem steril szakmai terep. Egyetlen érettségi feladat is elég ahhoz, hogy régi történelmi traumák, kulturális törésvonalak és identitáspolitikai konfliktusok egyszerre kerüljenek felszínre.
A kérdés most már az, hogy az új oktatási vezetés beleáll-e a NAT felülvizsgálatába, vagy marad minden a régi keretek között. Szerinted helye van vitatott szerzőknek az érettségin, ha közben a történelmi és politikai terhük is ennyire erős?
