A fűtési szezon beköszöntével egyre több háztartásban gyújtanak be a konvektorok, kályhák és kandallók, ám nem mindenki figyel oda arra, hogy mivel is fűt.
Pedig a szabályok világosan fogalmaznak: aki tiltott anyaggal fűt, az komoly pénzbírságra számíthat, amely akár több tízezer vagy súlyosabb esetben százezer forintos nagyságrendet is elérhet. A hatóságok már megkezdték az ellenőrzéseket, a szabályszegőknek pedig nincs sok mozgásterük – a szennyező fűtés nemcsak környezetkárosító, hanem súlyosan jogellenes is – írja a sonline.hu.
A fűtési szezon elindult – de nem mindegy, mivel gyújtunk be
Ahogy a hőmérséklet csökken, egyre több háztartásban kezdik meg a fűtést, sokan azonban a drága tüzelőanyagok helyett „házi megoldásokhoz” nyúlnak: elégetik a felesleges hulladékot, régi bútordarabokat vagy műanyagot. Ez viszont szigorúan tilos, és nemcsak egészségügyi, hanem jogi következményekkel is járhat.
A sonline.hu szerint a hatóságok már több településen észleltek szabálytalan égetést. Tóth Ágoston barcsi jogász elmondta:
„A magyar jogszabályok egyértelműen előírják, hogy csak természetes eredetű, tiszta tüzelőanyag használható. Aki mással fűt, az nemcsak a levegőt szennyezi, hanem törvényt is sért.”
Csak bizonyos anyagok használhatók fűtésre
A hatályos környezetvédelmi előírások szerint kizárólag az alábbi tüzelőanyagok használata engedélyezett:
- száraz tűzifa,
- fabrikett vagy pellet,
- természetes eredetű faapríték vagy fapellet,
- papír és karton kis mennyiségben, kizárólag gyújtósnak.
Ezek az anyagok egyenletesen égnek, kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, és nem rongálják a fűtőberendezést.
Ezekkel TILOS fűteni
A tiltott anyagok listája hosszú, és a hatóság minden évben hangsúlyozza, hogy ezek használata egészségkárosító és jogsértő. Az alábbi anyagokkal tilos fűteni:
- Háztartási hulladék: ételmaradék, csomagolóanyag, PET-palack, flakon, szemét.
- Műanyagok: nejlonzacskó, műanyag bútor, PVC-cső.
- Gumi: autógumi, gumicső, gumitalp.
- Festett, lakkozott, pácolt vagy ragasztott fa: régi bútorlap, forgácslap, rétegelt lemez.
- Textíliák és cipők: rongy, ruha, bőr vagy műbőr darabok.
- Papír és karton nagy mennyiségben: újság, doboz, irodai papír.
- Vegyszerrel kezelt növényi maradványok: fóliázott szalma, növényvédőszerrel szennyezett hulladék.
- Veszélyes hulladék: akkumulátor, olajos rongy, festékes doboz, aeroszolos flakon.
Ezek égetésekor dioxinok, nehézfémek és egyéb mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, amelyek nemcsak a környezetet, hanem a fűtőberendezést és a lakók egészségét is súlyosan károsítják.
Bírság járhat a tiltott anyagok használatáért
A fűtés ellenőrzését a jegyző, a katasztrófavédelem, illetve a környezetvédelmi hatóság végezheti. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy valaki tiltott anyaggal fűtött, komoly pénzbírságra számíthat.
- Az első szabályszegés esetén 20 000 – 50 000 forintos bírság is kiszabható.
- Ismételt vagy súlyos esetben – például ha a füst közvetlen egészségkárosodást okoz, vagy a település levegőminőségi határértékeit veszélyezteti – a bírság elérheti a 100 000 forintot is.
- Ha pedig a szabályszegés környezetszennyezéssel vagy tűzveszéllyel jár, büntetőeljárás is indulhat, amely pénzbüntetéssel vagy akár elzárással is végződhet.
„Aki nem engedélyezett anyaggal fűt, az nemcsak magát, hanem a szomszédait és az egész közösséget veszélyezteti” – figyelmeztetett a jogász.
Miért ennyire veszélyes a hulladékégetés?
A tiltott anyagok égetésekor keletkező füstben nagyon magas a szállópor (PM10 és PM2,5) koncentráció, amely a tüdőbe jutva súlyos betegségeket, például asztmát, hörghurutot vagy szív-érrendszeri problémákat okozhat.
A műanyagok égése során felszabaduló gázok rákkeltő vegyületeket is tartalmaznak, miközben a fűtőberendezést és a kéményt is károsítják, ami tűzveszélyt is előidézhet.
Különösen veszélyes a nedves fa használata:
A nedves fa égése során ugyanis a fa nedvességtartalma miatt nem ég el tökéletesen, így sokkal több káros anyag keletkezik. A füstben lévő kátrány lerakódik a kéményben, ami kéménytüzet is okozhat. Emellett a nedves fa égése jóval rosszabb hatásfokú, vagyis több fát kell elégetni ugyanannyi hő előállításához, ez pedig hosszú távon drága és veszélyes megoldás.
„A legtöbben azt hiszik, hogy a nedves fa olcsóbb megoldás, de valójában többet kell belőle használni, ráadásul a kazánt és a kéményt is gyorsabban tönkreteszi. Ezzel nemcsak pénzt, hanem egészséget is veszítenek” – magyarázta Tóth Ágoston jogász.
A hatóságok idén külön figyelnek a szabályszegőkre
A fűtési időszak kezdetével a települési önkormányzatok, a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóságok fokozott ellenőrzéseket tartanak országszerte. A bejelentéseket a lakosság is megteheti: ha valahol feltűnően büdös, sűrű, fekete füstöt látnak, az gyanút adhat tiltott égetésre, és érdemes értesíteni az önkormányzatot.
A hatóságok szemrevételezéssel, helyszíni mintavétellel és levegőminőség-méréssel is ellenőrzik, hogy a fűtés megfelel-e a jogszabályoknak. Ha beigazolódik a gyanú, a tulajdonos akár több tízezer forintos bírságra is számíthat – különösen akkor, ha ismételten megszegi a szabályokat vagy másokat veszélyeztet a füsttel.
