Komoly változás jön szeptembertől a magyar egészségügyben: a lakosság számára is hozzáférhetővé válnak az egyes egészségügyi intézmények fertőzésfelügyeleti adatai. Az új rendszerben már nem csupán országos számokat lehet majd látni, hanem intézményi szintű információkat is – ugyanakkor a szakemberek már most figyelmeztetnek arra, hogy ezekből nem szabad egyszerű „legjobb és legrosszabb kórház” rangsort készíteni.
Szeptembertől olyan információk kerülnek nyilvánosságra a magyar egészségügyről, amelyek sok beteg és hozzátartozó számára különösen fontosak lehetnek.
A kormány még májusban döntött arról, hogy nyilvánossá kell tenni a kórházi fertőzések intézményi adatait, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig azt a feladatot kapta, hogy készüljön el az országos módszertan, és szeptemberre váljon lehetővé az adatok közzététele.
Az NNGYK július végére el is készítette ennek szakmai rendszerét.
Szeptembertől bárki megnézheti az intézményi adatokat
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint 2026 szeptemberétől a lakosság, a betegek és az egészségügyi szakemberek is megismerhetik az intézményi fertőzésfelügyeleti adatokat.
A közzététel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket – szakmai rövidítéssel EEÖF – érinti.
Az adatok alapját a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, vagyis az NNSR adatbázisa adja, amely évek óta gyűjti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó információkat.
Eddig nem ilyen formában láthattuk a számokat
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy intézményi szinten, egységes és a nyilvánosság számára értelmezhető formában kerülnek ki az adatok.
Nem pusztán egy országos összesítés jelenik majd meg, hanem olyan információk, amelyekből az egyes egészségügyi intézmények fertőzésfelügyeleti helyzetéről is képet lehet kapni.
Az NNGYK szerint a változás célja nem egyszerűen az adatok közzététele, hanem a betegbiztonság erősítése, az intézmények szakmai fejlődésének támogatása és az egészségügyi rendszer átláthatóbbá tétele.
Van azonban egy nagyon fontos csavar
A nyilvánosságra kerülő számokat nem lehet egyszerűen úgy értelmezni, hogy amelyik kórháznál nagyobb szám szerepel, az automatikusan rosszabb intézmény.
Az NNGYK külön hangsúlyozta, hogy a fertőzési mutatókat számos körülmény befolyásolhatja.
Más lehet például egy nagy országos centrum helyzete, ahol súlyos, összetett betegségekkel kezelnek pácienseket, mint egy kisebb, kevésbé komplex ellátást végző intézményé.
Az is számít, hogy az adott kórház milyen intenzíven keresi, diagnosztizálja és jelenti a fertőzéseket. Emiatt a nyers fertőzési számok mellé további mutatók is kerülnek, amelyek segítenek az adatok helyes értelmezésében.
Nem „szégyenlista” készül
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos külön is hangsúlyozta: az új rendszer célja nem a kórházak megbélyegzése vagy egy legjobb–legrosszabb lista összeállítása.
A cél sokkal inkább az, hogy a fertőzésekből és a tapasztalatokból az egész rendszer tanulhasson, és végső soron kevesebb beteg fertőződjön meg egészségügyi ellátás során.
Ez azért különösen fontos, mert a kórházi fertőzések visszaszorításában nemcsak az számít, hogy hány eset történik, hanem az is, hogy milyen gyorsan ismerik fel a problémát, milyen intézkedéseket vezetnek be, és ezek mennyire bizonyulnak hatékonynak.
A kormány már tavasszal döntött róla
A változás nem egyik napról a másikra született.
A kormány május 28-án jelentette be, hogy nyilvánosságra kívánja hozni a kórházi fertőzések adatait. A döntés alapján országos módszertant kellett kidolgozni, amely biztosítja, hogy az egyes intézmények adatai összehasonlítható és szakmailag megfelelő formában jelenjenek meg.
Július végén Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter ismét megerősítette a parlamentben, hogy szeptembertől közzéteszik a kórházi fertőzések nyilvántartását.
Nemcsak a betegeknek lehet fontos
Az új rendszerből nem kizárólag a betegek profitálhatnak.
Az egészségügyi intézmények is láthatják majd, hogyan alakulnak a saját fertőzési mutatóik, és az adatok szakmai visszacsatolást adhatnak arról, hogy egy-egy fertőzésmegelőzési intézkedés valóban működik-e.
Az NNGYK szerint a rendszer célja éppen az, hogy a nagyobb átláthatóság mellett az intézmények saját minőségfejlesztését is segítse.
Szeptembertől új korszak kezdődhet az átláthatóságban
A változás tehát nem azt jelenti, hogy szeptembertől egyetlen kattintással meg lehet majd mondani, melyik Magyarország „legjobb” vagy „legrosszabb” kórháza.
Ennél összetettebb rendszerről van szó.
Az viszont valódi változás, hogy a betegek és a hozzátartozók intézményi szintű fertőzésfelügyeleti adatokhoz férhetnek hozzá, egységes és hivatalos formában.
Az NNGYK szerint a nyilvános adatközlés szeptember elején indul, és az új rendszerrel egyszerre szeretnék növelni az egészségügy átláthatóságát, javítani a betegbiztonságot és segíteni a fertőzések megelőzését.
Szeptembertől tehát valóban olyan információk kerülnek a nyilvánosság elé a magyar kórházakról, amelyekhez eddig nem lehetett ilyen egységes, hivatalos és intézményi bontású rendszerben hozzáférni.
