Milliós vissza nem térítendő támogatással segítenék az otthonok energetikai felújítását a Wekerle Plusz keretében. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint kedvezményes hitel is kapcsolódna a konstrukcióhoz, a támogatás mértékénél pedig az ingatlan energetikai állapota is számítana.
A kormányfő 2026. október 19-én, a parlamentben, a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó lakhatási tervek ismertetésekor beszélt az új lehetőségről. Az energetikai korszerűsítés a hárompilléres Wekerle Plusz harmadik elemeként szerepelt a bejelentésben.
A miniszterelnök ehhez évente mintegy 40 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatási keretet jelentett be. A konstrukciót Magyarország valamennyi településén elérhetővé tennék, vagyis a terv nem egy meghatározott településcsoporthoz kötné a részvételt. A bejelentés azonban önmagában még nem jelent megnyílt igénylési lehetőséget.
Nem mindenkinek ugyanannyi támogatás jutna
Magyar Péter bejelentése szerint a vissza nem térítendő támogatás felső határa 7,5 millió forint lenne. Ez maximális összeg, nem minden jelentkezőnek automatikusan járó juttatás. A tervezett támogatási arány 30 és 50 százalék között változna.
A miniszterelnök által ismertetett felosztás alapján a közepes energetikai besorolású ingatlanoknál 30 százalékos, a legrosszabb besorolásúaknál 50 százalékos támogatást vállalna az állam. A támogatási plafon és a százalékos hozzájárulás két külön korlát: a maximum önmagában még nem mondja meg, mekkora segítséget kaphatna egy adott felújítás.
A hiteloldalon is emelést helyezett kilátásba Magyar Péter: közlése szerint az energetikai felújításra felvehető kölcsön felső határát 6 millióról 15 millió forintra növelnék. A kamat fix 3 százalék lenne. A hitel és a támogatás együttes felhasználásának pontos szabályai a bejelentésből nem derülnek ki, ezért a két felső határból nem lehet biztosan elérhető finanszírozási csomagot számolni.
A kormányfő közlése szerint az energetikai felújítási rész igénybevételéhez nem követelnének meg házasságot vagy gyermekvállalást. A Wekerle Plusz más elemeinek feltételeit nem lehet automatikusan erre a támogatásra alkalmazni. A családi állapotra vonatkozó könnyítésből ugyanakkor önmagában az sem következik, hogy minden érdeklődő jogosult lesz.
A felújításnak mérhető eredményt kellene hoznia
A tervezett finanszírozásból a Telex beszámolója szerint szigetelést, nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést lehetne megvalósítani. Magyar Péter bejelentése egy konkrét teljesítményfeltételt is tartalmazott: a beruházásnak legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kellene elérnie. Nem pusztán az számítana tehát, hogy elkészüljön a felújítás, hanem az is, mennyivel csökken az épület energiafelhasználása.
Tibor Dávid, a Masterplast elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott értékelésében szakmailag reálisnak nevezte ezt a megtakarítási célt, különösen a szigeteletlen vagy gyengén szigetelt épületeknél. Az építőanyag-ipari vezető véleménye azonban nem jelent minden ingatlanra érvényes eredményígéretet.
A miniszterelnök közlése szerint évente húszezer háztartás energetikai korszerűsítését indítanák el. Tibor Dávid úgy látja, ekkora felújítási volumen már országosan is érzékelhető energiamegtakarítást hozhatna, és élénkíthetné a szigetelőanyagok iránti keresletet. A vállalatvezető arra is számít, hogy egyszerű pályázati feltételek mellett az éves keret viszonylag gyorsan kimerülhet.
Több lakhatási terv fut Wekerle néven
Az energetikai támogatás egy nagyobb lakhatási csomag része. Magyar Péter bejelentése szerint a Wekerle Plusz másik két pillére lakásvásárlási és építési hitel, illetve államilag támogatott lakástakarék lenne. Ettől különálló kezdeményezésként 2027-ben Wekerle Sándor Lakás- és Kollégiumépítési Programot is indítanának, az első évben 30 milliárd forint uniós forrással. Ez nem azonos az energetikai felújításokra tervezett éves támogatási kerettel.
A lakásépítési terveknek már van előzményük: a 2026. augusztus 31-i, 1275/2026. számú kormányhatározat rendelkezett a Wekerle Lakásépítési Program előkészítéséről. Felelősként a közlekedési és beruházási minisztert, valamint a pénzügyminisztert jelölte meg, szeptember 30-i határidővel. Ez a lakáskínálat bővítésének előkészítéséről szólt, nem az energetikai támogatás részletes pályázati szabályairól.
A felújítást tervezők számára a következő fontos lépést a részletes feltételek megismerése jelenti majd. A bejelentett tervekből nem állapítható meg az energetikai rész pontos indulási napja, a jelentkezés módja, az önerőigény, a folyósítás ütemezése és a teljes banki feltételrendszer. Ezek nélkül az összegek alapján sem dönthető el, hogy egy konkrét háztartás mikor és mekkora finanszírozáshoz juthatna.
