Egy ülőhely a villamoson: egy idegen ajándéka reményről és háláról
Hazafelé tartottam, mint máskor, a villamos tele volt fáradt utasokkal, akik némán bámultak maguk elé. Ekkor felszállt egy nő, egyik karján egy kisbabával, a másikban egy nehéz táskát cipelt. Fáradt, karikás szemei és meghajlott tartása…











