Még csak október közepe van, de a hosszabb távú előrejelzésekben már megjelent az első hó lehetősége Magyarországon. A jelenlegi számítások szerint november második felében olyan lehűlés körvonalazódhat, amely elsősorban a magasabban fekvő területeken hozhatja meg az első hópelyheket. Egyes előrejelző oldalak november 22–23. környékére már havas csapadékot is mutatnak, miközben több térségben fagypont körüli vagy az alatti éjszakai minimumok jelennek meg.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy november végére az egész országot hó borítja majd. A több mint egy hónapra előre jelzett konkrét napi időjárás bizonytalansága rendkívül nagy, ezért a mostani hóikonokat inkább egy lehetséges tendencia jelzéseként érdemes kezelni. Az viszont egyre reálisabb, hogy november utolsó harmadában megérkezhet az ősz első komolyabb télies epizódja.
November végén már havazás is megjelenhet
A hosszabb távú előrejelzések szerint november első fele még jellemzően késő őszi idővel telhet, a hónap második felében azonban fokozatos lehűlés rajzolódik ki. Egyes számítások november 22-re már havas csapadékot, november 23-ra pedig könnyű havazást jeleznek, körülbelül 5 fokos nappali maximum és fagypont körüli minimum mellett.
Ez elsőre látványos fordulatnak tűnik, de a pontos dátumot még nem szabad készpénznek venni. Az ilyen távoli előrejelzések részben történelmi időjárási mintákon és hosszabb távú trendeken alapulnak, ezért nem ugyanazt a pontosságot jelentik, mint egy néhány napos meteorológiai prognózis. A lényeg inkább az, hogy november második felére már megjelenhet az a hideg, amely megfelelő csapadék esetén hóra válthatja az esőt.
Más hosszabb távú számítások is hasonló irányt mutatnak. Nyugat- és Észak-Magyarország egyes részein november 23–26. környékén már fagypont alatti éjszakai minimumok jelennek meg. Győr térségében például mínusz 2 fok körüli érték is szerepel egyes prognózisokban. Ha ehhez megfelelő nedvesség és kellően hideg légréteg társul, valóban kialakulhat havas csapadék.
Kékestetőn és a Bükkben jöhet először a tél
Ha november második felében valóban betör a hideg, a legnagyobb esély természetesen a hegyvidéki területeken lesz az első hóra. A Mátra magasabb részei, különösen Kékestető és Galyatető, valamint a Bükkben Bánkút rendszerint az elsők között fehéredhetnek ki egy késő őszi hidegbetörés során.
A magasság ilyenkor döntő lehet. Könnyen előfordulhat, hogy egy völgyben 3–4 fok mellett eső hullik, miközben néhány száz méterrel magasabban már nagy pelyhekben havazik. Hasonló helyzet a Börzsönyben, a Pilisben, a Bakonyban vagy a Kőszegi-hegységben is kialakulhat.
Az ország első havas fotói ezért akár már novemberben megérkezhetnek, miközben Budapest vagy az Alföld nagy részén ugyanazon a napon egyszerűen hideg eső esik. A síkvidéki területeken az első havazásnak jóval nehezebb dolga van, mivel a talaj ősszel még gyakran túl meleg ahhoz, hogy a hó tartósan megmaradjon.
Még akkor is előfordulhat, hogy nagy pelyhekben hullik a hó, de azonnal elolvad. Tartós hótakaróhoz nemcsak hideg levegő, hanem előzetesen lehűlt talaj és megfelelő mennyiségű csapadék is szükséges.
Enyhébb tél mellett is jöhet komoly havazás
Érdekesség, hogy miközben a november végi előrejelzésekben már feltűnik az első hó, a szezonális prognózisok Európa nagy részére összességében az átlagosnál enyhébb telet valószínűsítenek. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki a komoly hidegbetöréseket vagy intenzív havazásokat.
Egy enyhébb tél azt jelenti, hogy a december, január és február átlaghőmérséklete magasabb lehet a megszokottnál. Ettől még bőven belefér egy egyhetes fagyos időszak, egy nagyobb hóhelyzet vagy több rövidebb télies epizód. Az „enyhe tél” tehát nem ugyanaz, mint a „hómentes tél”.
Ugyanez igaz novemberre is. A hónap nagy része lehet akár 10 fok feletti nappali hőmérsékletű, majd egy markáns északi hidegbetörés néhány nap alatt téliesre fordíthatja az időt. Ha ekkor nedves levegő is érkezik a Kárpát-medencébe, havas esőből vagy havazásból sem lenne hiány.
A legnagyobb kérdés mindig az, hogy a hideg és a csapadék egyszerre érkezik-e. Ha egy ciklon 2–5 fokos levegő mellett érkezik, abból kiadós eső lehet. Ha ugyanez mínuszokkal találkozik, ugyanabból a nedvességből jelentős havazás is kialakulhat.
Az autósoknak is érdemes készülniük
A novemberi fordulat akkor is érezhető lehet, ha végül egyetlen hópehely sem hullik. A fagypont alatti hajnalok, a dér, a köd és a lefagyó útfelületek már önmagukban komoly változást jelenthetnek. Különösen a hidakon, felüljárókon és árnyékos útszakaszokon alakulhat ki veszélyes jegesedés.
Magyarországon nincs általános, dátumhoz kötött téligumi-kötelezettség személyautókra, de tartósan 7 fok alatti hőmérsékletnél a téli vagy megfelelő négyévszakos gumi már jelentős előnyt adhat. November második felére ezért nem feltétlenül érdemes az utolsó pillanatra hagyni a cserét. Ugyanez igaz a téli ablakmosó folyadékra, az akkumulátor ellenőrzésére és a jégkaparó előkészítésére is.
A valóban érdekes időszak november 12–15. után kezdődhet, amikor a hónap utolsó harmadára vonatkozó események már bekerülnek a rövidebb távú, megbízhatóbb modellek látóterébe. Ha akkor is több egymást követő számítás mutat komoly lehűlést és csapadékot november 22–25. környékére, az első havazás esélyét már sokkal komolyabban lehet venni.
Egyelőre tehát nem lehet kijelenteni, hogy november 22-én vagy 23-án biztosan havazni fog. Az viszont már reális lehetőség, hogy november második felében a magyar hegyekben megjelennek az első hópelyhek, és egy erősebb hidegbetörés esetén alacsonyabban is havas eső vagy rövid havazás alakul ki.
A tél tehát még nem érkezett meg, de az ajtó lassan kinyílik előtte. Ha a hideg és a csapadék megfelelő pillanatban találkozik, Kékestető, a Bükk és más magasabb térségek már néhány héten belül fehérbe öltözhetnek.
