Beköszöntött a fűtési szezon, és sok háztartásban a kályhában köt ki az is, aminek nem ott volna a helye: műanyag flakon, régi bútorlap, festett deszka, szemeteszacskó. Pedig a háztartási hulladék elégetése Magyarországon tilos, és akár több százezer forintos bírság is lehet a vége. Mutatjuk, mit szabad, mit nem, és hogyan derülhet ki a szabályszegés.
Mit szabad elégetni otthon?
A levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint hulladékot háztartási kályhában vagy kazánban égetni tilos. Mindössze két kivétel van:
- a háztartásban keletkező papírhulladék,
- a kezeletlen, nem veszélyes fahulladék.
Fontos: az, hogy valami fából van, még nem jelenti azt, hogy elégethető. A festett, lakkozott, impregnált vagy ragasztott fa már nem kezeletlen, ezért tilos eltüzelni.
Ezeket soha ne dobd a tűzbe
- műanyag: PET-palack, nejlonzacskó, joghurtos pohár, fólia
- bútorlap, forgácslap, rétegelt lemez, mert ragasztót és műgyantát tartalmaznak
- festett, lakkozott, pácolt fa, régi ablakkeret, raklapdarab ismeretlen kezeléssel
- gumi, régi cipő, textil, ruhanemű
- pelenka, háztartási vegyes szemét
- fényes, színes magazinok, prospektusok
- fáradt olaj, festékmaradék, egyéb vegyszer
Mekkora bírság jár érte?
A rendelet szerint magánszemélynél 300 ezer forintos bírságtétel vonatkozik arra, aki hulladékot éget a tüzelőberendezésében. Cégeknél és más szervezeteknél ennél jóval magasabb, a szabályozás szerint 2 millió forintos tétel szerepel.
A konkrét összeg a hatóság mérlegelésén múlik. Számít, mennyire súlyos és mennyi ideig tartott a szabályszegés, és hogy ismétlődik-e. Első alkalommal a bírság mérsékelhető, ismételt szabályszegésnél viszont akár meg is emelhető, így a 300 ezer forint nem feltétlenül a felső határ.
Hogyan derül ki?
A leggyakoribb a szomszédi bejelentés. A szemétégetés feltűnő: a kéményből sűrű, sötét, kellemetlen szagú füst száll, ami messziről látszik és érezhető.
Bejelentés után a hatóság vizsgálatot indíthat, és szemlét is tarthat. Ilyenkor:
- a szemléről előzetesen értesíteni kell az ingatlan birtokosát, kivéve, ha ez veszélyeztetné az eredményt,
- az eljáró hatósági személy beléphet az ingatlanba, megnézheti a tüzelőberendezést, kérdéseket tehet fel, és mintát is vehet, például a hamuból.
Ez nem jelent korlátlan jogot. Az érintett akarata ellenére, felnyitással csak szigorú törvényi feltételek mellett lehet belépni, és a fűtési szezon önmagában erre nem ad felhatalmazást.
Fontos különbség: a bírság az égetésért jár, nem azért, mert valaki otthon tárol bizonyos anyagokat.
Miért ilyen szigorú a szabály?
A háztartási szemét elégetésekor mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, például dioxinok és finom por. Ezek a saját családodra és a szomszédokra is veszélyesek, különösen a gyerekekre, az idősekre és a légúti betegekre.
A műanyag és a vegyes szemét ráadásul lerakódik a kéményben, és ez növeli a kéménytűz kockázatát.
Mit tegyél a hulladékkal helyette?
- Szelektíven gyűjtsd a műanyagot, a papírt és az üveget.
- A bútorokat, a bontási fát és a lomot vidd a hulladékudvarba, sok településen ez lakosoknak ingyenes.
- Fűtésre csak száraz, kezeletlen tűzifát vagy az előírt tüzelőanyagot használj.
A kéményseprő mást ellenőriz
A hulladékégetés miatti hatósági eljárás és a kéményseprés két különböző dolog. 2018. január 1. óta a magántulajdonú, céges bejegyzés nélküli családi házakban nincs automatikus kéményellenőrzés: a tulajdonos időpontot foglalva kérheti.
Ajánlott gyakoriság:
- szilárd tüzelésnél (fa, szén) évente,
- gázkészülékeknél kétévente,
- az égéstermék-elvezető teljes műszaki felülvizsgálatát négyévente érdemes elvégeztetni.
Az ajánlott időközönkénti ellenőrzés díjmentes, a soron kívüli viszont fizetős. Társasházakban a kéményseprők továbbra is ütemterv szerint járnak.
