Egy kiszökő kutya miatt 450 ezer forintos állatvédelmi bírság is kiszabható, és ez még nem a lehetséges legmagasabb összeg. Nem minden elkóborlás után jár automatikusan ekkora büntetés: a hatóság a megállapított jogsértések és az alkalmazandó szorzók alapján számol.
A gazda kötelezettsége, hogy megakadályozza kutyája szökését. A szabályozás külön kitér az erős fény- és hanghatásokra is: ilyenkor arról is gondoskodni kell, hogy az állat félelmében ne tudjon elszökni. Ha pedig a befogott kóbor kutya tulajdonosa ismertté válik, köteles visszavenni az állatot, és megtéríteni a befogás, valamint az elhelyezés költségeit.
Így lesz a 75 ezerből 450 ezer forint
Kedvtelésből tartott állatot érintő állatvédelmi jogsértésnél a bírság alapösszege 75 ezer forint. A szökés megakadályozásának elmulasztásához a rendelet hatszoros szorzót rendel: ebből adódik a 450 ezer forint. Ez számítási eredmény, nem minden ügyre változatlanul érvényes összeg, és nem általános felső határ.
Több szabályszegésnél a számítás összetettebb. Az ugyanazon rendeleti mellékletben felsorolt, egyszerre fennálló jogsértések szorzóit összeadják, a különböző mellékletek eredményeit pedig összeszorozzák. Emiatt nem feltétlenül elég külön-külön kiszámolni, majd összeadni az egyes mulasztásokhoz kapcsolódó összegeket.
A kötelező egyedi jelölés elmulasztása háromszoros szorzót jelent, ami további emelő tényező nélkül 225 ezer forint. Az egészséget veszélyeztető helytelen takarmányozás ötszörös szorzóval szerepel, ráadásul másik mellékletben. Ha ez a két jogsértés együtt áll fenn, más módosító tényező nélkül 75 000 × 3 × 5, vagyis 1 125 000 forint adódik.
A férőhelyigény megsértéséhez ugyancsak ötszörös, az állategészségügyi ellátás elmulasztásához háromszoros szorzó tartozik. A kötelező dokumentáció, adatszolgáltatás vagy adatregisztráció elmaradása kétszeres szorzóval szerepel. Ezeknél is az ügy összes körülményével együtt kell meghatározni a bírságot.
A chip mellett az adatokra is figyelni kell
Négy hónaposnál idősebb kutyát csak mikrochippel megjelölve lehet tartani. A beültetés azonban nem zárja le az adminisztrációt: a tartó megváltozását az új tartónak nyolc napon belül állatorvossal kell regisztráltatnia. A tulajdonos vagy a tartási hely változását, illetve az állat elpusztulását szintén nyolc napon belül kell átvezettetni.
Az országos chipes adatbázisba történő regisztráció és az adatváltozás miatti módosítás díjmentes. Ettől külön kötelezettség az önkormányzati ebösszeírás, amelyet legalább háromévente egyszer el kell végezni. A korábbi bejelentés nem feltétlenül váltja ki az aktuális adatszolgáltatást.
Budapest XV. kerületében 2026. szeptember 1. és október 31. között zajlik az ebösszeírás, és a korábban bejelentett kutyákról is adatot kell szolgáltatni. Az önkormányzat dr. Kevevári Edit jegyző nevével kiadott tájékoztatása szerint a mulasztó vagy nem megfelelően teljesítő kutyatartó 150 ezer forintos bírsággal sújtható.
Az oltásoknál is pontos határidők vannak. A három hónapos kort elérő kutya első veszettségoltását harminc napon belül kell beadni, majd hat hónapon belül megismételni; ezt követően évente szükséges az oltás. Az oltási könyvet meg kell őrizni, közterületen az ebre felügyelőnek magánál kell tartania, elvesztése vagy megrongálódása esetén pedig nyolc napon belül pótlást kell kérni. A Nébih tájékoztatása szerint a veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napos hatósági megfigyelés alá kell helyezni.
Séta és otthoni tartás: nem ugyanazok a szabályok
Belterületi közterületen főszabály szerint pórázon kell vezetni a kutyát. Kivétel a kijelölt kutyafuttató, illetve a jogszabály egyes, felismerhető megkülönböztető jelzést viselő segítő kutyáknál is megengedi a póráz nélküli vezetést. A kutyát csak olyan személy sétáltathatja, aki képes irányítani és féken tartani.
A szájkosár ezzel szemben nem minden kutyának általánosan kötelező. Külön előírás hiányában az állat jellemzően agresszív magatartása alapozza meg a szükségességét. Otthon a rendelkezésre álló helyre is figyelni kell: tartós tartásnál kistestű kutyának legalább 10, közepesnek 15, nagytestűnek 20 négyzetméter szükséges. Tartós csoportos tartáskor kutyánként legalább hat négyzetméter akadálytalanul használható területet kell biztosítani.
Az állatvédelmi bírságot nem szabad összekeverni a szabálysértési bírságokkal. Utóbbiaknál a helyszíni bírság általános kerete 6500–65 000 forint, hat hónapon belüli újabb szabálysértésnél legfeljebb 90 ezer forint. A szabálysértési pénzbírság általános felső határa 200 ezer, az elzárással is büntethető szabálysértéseknél 400 ezer forint; ezek másik szankciórendszer összeghatárai.
A különböző büntetések halmozásának is vannak korlátai. Ugyanazon személy ugyanazon állatkínzó cselekménye miatt a büntetőjogi felelősség megállapítása mellett nem szabható ki állatvédelmi bírság. A konkrét fizetendő összeg tehát mindig az adott ügytől függ, nem pusztán attól, melyik szám szerepel egy bírságpéldában.
